Gitanas Nauseda elég magabiztos Ukrajna NATO-tagságát illetően. A litván elnök szerint már nem az a kérdés, hogy csatlakozik-e katonai szövetséghez az ország, hanem az, hogy mikor. Lengyel kollégája, Andrzej Duda is magabiztos. Utóbbi elárulta, reményei szerint a jövő nyáron Washingtonban tartott NATO-csúcson Ukrajnát már meg is fogják hívni.
A délkelet-lengyelországi Krynica-Zdrójban tartották meg az idei Krynica Fórumot, ahol a Biztonságpolitikai architektúra a térségben 2022. február 24-e után – Lengyelország és Litvánia különleges szerepe Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben című kerekasztal-beszélgetésen Andrzej Duda lengyel elnök mellett litván kollégája, Gitanas Nauseda vett részt.
A TVN beszámolója alapján beszélgetéskor mindkét elnök kapott kérdést Ukrajnával, illetve a NATO-val kapcsolatosan, amivel kapcsolatban a lengyel elnök kijelentette:
a litván elnökkel közösen mindenképp azért dolgozik, hogy a jövő évi, Washingtonban tartott NATO-csúcson Ukrajna elindulhasson a szövetségbe való belépés útján.
Mint fogalmazott, hogy arra nem tudja a választ, hogy ez valóban meg fog-e történni, ugyanakkor ígéretet tett, hogy Nausedával együtt és külön is erről próbálják majd meggyőzni szövetségeseiket, és ezt a munkát már a nemsokára esedékes ENSZ-közgyűlésen megkezdik.
Elmondta, szerinte már az ukrán csatlakozáshoz vezető útnak az ajtaját kinyitották az idei vilniusi NATO-csúcson, amikor létrehozták a NATO–Ukrajna Tanácsot. Szerinte a „nyilvánvaló körülményeken kívül” – értve ezalatt az orosz agressziót – nincs semmi más ok, ami miatt Ukrajna ne lehetne a katonai szövetség tagja.
Ukrajna NATO-ba való felvételére abszolút reális kilátás van, erről kizárólag Ukrajna és a tagállamok döntenek
– fogalmazott a lengyel elnök.
Hasonló hangnemben beszélt Ukrajna lehetséges felvételéről a litván elnök, Gitanas Nauseda is. Ő gondolatát azzal kezdte, hogy az országában megrendezett NATO-csúcs véleménye szerint történelmi jelentőségű volt, hiszen új tagként köszöntötték Finnországot, emellett úgy látja: sikerült elég biztosítékot szerezni arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben Svédország is csatlakozik.
Ezenkívül méltatta, hogy a csúcson a tagállamok ambiciózus döntéseket hoztak a védelmi beruházásokat illetően, ahogy a légvédelem rotációs modelljét is bevezették.
A csúcson Ukrajna kérdésében szerinte az elérhető maximumban sikerült megállapodniuk a tagállamoknak. Szerinte a Volodimir Zelenszkijjel folytatott tárgyalás után a NATO-tagállamok vezetői konstruktívan beszéltek arról, milyen módon működhetne a NATO–Ukrajna Tanács, majd kijelentette,
Vilniusban már nem azt kérdeztük, hogy Ukrajna NATO tag lesz-e. Nem. Vilniusban egy másik kérdésről beszéltünk, hogy mikor lesz Ukrajna NATO-tag
– emlékezett vissza a július 11–12. között tartott NATO-csúcsra a litván elnök.
Ugyanakkor hiába a lengyel és a litván támogatás, Ukrajna csatlakozása addig nem lehetséges, amíg Ukrajnában harcok zajlanak – a katonai szövetség sosem vesz fel olyan országot tagjai közé, aminek aktív háborúi vagy befagyott konfliktusai vannak, ahogy olyanokat sem, akiknek vitái vannak szomszédos országaival a határokról.
Erre amiatt van szükség, mert a NATO 5. cikkelye alapján, ha egy tagállamot támadás ér, akkor mindegyik NATO-tagnak az adott tagállam segítségére kell sietnie. Az 5. cikkelynek leginkább elrettentő ereje van – a hidegháború miatt emiatt nem voltak közvetlen harcok Európában, illetve az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, mivel ha a Szovjetunió megtámadott volna egy nyugat-európai országot, az rögtön egy Egyesült Államokkal szembeni háborúvá vált volna.