Robert Fico, Szlovákia történelmének egyik, ha nem a legnagyobb hatású politikusa nagy valószínűséggel visszatérhet a kormányzásba az előrehozott választások után. De ki is az egykori kormányfő, aki korábban mélypontra juttatta a magyar–szlovák kapcsolatokat, majd Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese lett?
Robert Fico 1964. szeptember 15-én született a Nyitra járásban található Nagytapolcsányban. Apja targoncakezelőként, anyja egy cipőboltban dolgozott. Nagytapolcsányban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen hallgatott jogot.
1986-ban lépett be a Csehszlovák Kommunista Pártba, az 1989-es bársonyos forradalom után viszont szinte egyből tanulmányutat tett az Egyesült Államokban. 1992-ben a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDĽ) tagja lett, amelynek színeiben parlamenti képviselő is volt, emellett Szlovákia delegáltjaként dolgozott az Emberi Jogok Európai Bíróságán 1994 és 2006 között.
1999-ben, az SDL szétszakadása után alapította meg az Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD) nevű pártját, amely a szlovák politika megkerülhetetlen tényezője lett. Eleinte úgy pozicionálta magát a poszt-mečiari Szlovákiában, mint a harmadik út Vladimír Mečiar és Mikuláš Dzurinda között.
1999 és 2006 között Dzurinda miniszterelnök és jobbközép-liberális kormánykoalíciójának – amelynek tagja volt a Magyar Koalíció Pártja is – hangos bírálója, és 2002-től már a legjelentősebb ellenzéki erő lett Szlovákiában.
A 2006-os választásokat 29,1 százalékkal nyerte meg a Smer, amely így kormányt alakíthatott. Bár a párt hivatalosan szociáldemokrata, ezzel együtt nacionalista is. Így már nem meglepő, hogy Fico első kormányát Mečiarral, valamint a Ján Slota-féle Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt alakította meg.
A magyar–szlovák kapcsolatok ebben az időszakban talán még nagyobb mélységbe jutottak, mint Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején. Ján Slota például egy ittas állapotban elmondott nyilvános beszédében azzal fenyegetett, hogy
tankokkal indul Magyarország felé, és a földdel teszi egyenlővé Budapestet.
Robert Fico nem sokkal választási győzelme után meghirdette az „észszerű historizmus” koncepcióját, amelynek egyik hatása, hogy a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben írták újra a nemzeti büszkeség szellemében, amelynek egyik fő alapköve a kora középkori Nagymorávia lett.
A koncepció ugyanakkor sok kritikát kapott Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a „protoszlovák”, azaz az „ősszlovák” kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen tudományos alapja.
A szavak mellett ugyanakkor tettekben is megnyilvánult a szlovák–magyar kapcsolatok romlása. Az első, Fico-kormány idejében történt ilyen eset volt Malina Hedvig ügye, akit 2006-ban ismeretlenek megvertek Nyitrán, mert magyarul beszélt a telefonjába az utcán.
A lány alhasi vérzéssel bevonszolta magát az egyetem bölcsészeti tanszékére. Ezután a nyitrai, majd a dunaszerdahelyi kórházba került. A brutális bántalmazásban elszenvedett sérüléseit az orvosi látlelet igazolta.
Az elkövetőket a rendőrség nem fogta el, Malina Hedviget viszont eljárás alá vonta,
aki 2007. november 22-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az ügy ezt követően néhány évig nyugvópontra jutott, azonban 2012-ben, Fico újbóli hatalomra jutása után arra is kísérletet tettek, hogy Malina Hedviget elmegyógyintézetbe zárják.
A következő, kétoldalú kapcsolatokat is befolyásoló esemény a 2008-as dunaszerdahelyi rendőrterror volt a DAC–Slovan Bratislava labdarúgó-mérkőzésen. Ekkor a szlovák rendőrök – a szemtanúk szerint indokolatlanul – rárontottak a DAC szurkolóira, az összecsapásnak súlyos sérültje is lett.
A szlovák rendőrség szóvivője szerint szükség volt a rendőri beavatkozásra, azonban érdekesség, hogy a helyszínen jelen lévő Dušan Čaplovič korábbi miniszterelnök-helyettes, valamint Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának akkori elnöke egymástól eltérően ítélték meg az esetet.
A mélypontot minden bizonnyal a 2009-es év jelentette a magyar–szlovák viszonyban. Miután a szlovák parlament elfogadta a magyar közösségre nézve hátrányos nyelvtörvényt, augusztus 21-én
a hatóságok megtagadták a belépést Sólyom László akkori köztársasági elnöktől,
aki a közadakozásból állított új Szent István-szobor avatására érkezett volna Révkomáromba.
A magyar államfő látogatását Robert Fico nemkívánatosnak minősítette, hozzátéve, hogy az további károkat okozna a már amúgy is feszült magyar–szlovák kapcsolatokban. A magyar állam az üggyel kapcsolatban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságán, a luxemburgi székhelyű intézmény azonban Szlovákiának adott igazat. Az indoklás szerint bár Szlovákia jogszabályra vonatkozó hivatkozása téves volt, az eset nem minősül joggal való visszaélésnek.
2008 májusában egy megemlékezésen tartott beszédében Robert Fico Magyarországot potenciális fenyegetésként nevezte meg Szlovákiára nézve, különösen Orbán Viktort. A szlovák miniszterelnök élesen bírálta a magyarországi helyzetet, és figyelmeztetett a Fidesz lehetséges választási győzelmére, amelyet aggasztónak talált, hiszen a párt és
Orbán Viktor szerinte „szélsőséges nacionalista”.
2012 után azonban már teljesen másképpen állt a kérdéshez Fico. Miután 2010-ben jobbközép-liberális nagykoalíció váltotta le a Smer vezette kormányt, 2012-ben az előrehozott voksoláson addig soha nem látott módon pártja abszolút többséget szerzett a szlovák parlamentben.
Fico 2013-ban az ukrajnai forradalommal kapcsolatban úgy fogalmazott, „az EU-nak nincs vallásos kötelezettsége” Ukrajnával szemben, emellett szintén ellentmondásos volt a nyugati szövetségi rendszeren belül, hogy Szlovákia nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Ami közös platformra hozta a magyar és a szlovák miniszterelnököt, az az Európai Unió irányvonalával kapcsolatos fellépésük a Visegrádi Négyek keretei között. A 2010-es évek derekán sok év telt el úgy, hogy a cseh liberális ANO, a szlovák szociáldemokrata Smer, valamint a jobboldali lengyel kormánypárt és a Fidesz–KDNP EP-képviselői együtt szavaztak a fontos kérdésekben, habár más pártcsaládokhoz tartoztak.
Fico pedig, aki korábban „szélsőséges nacionalistának” nevezte Orbán Viktort, a magyar miniszterelnök egyik legfontosabb szövetségese lett.
A szlovák kormányfő hozzáállásában a változást az is mutatta, hogy 2016-ban – miután nem tudott többséget szerezni a parlamentben – a Szlovák Nemzeti Párt mellett a szlovák–magyar vegyes párttal, a Most-Híddal alakított kormánykoalíciót. Bugár Bélát, a Most-Híd akkori vezetőjét sok kritika érte emiatt, hiszen centrista, magyar nemzetiségi érdekeket képviselő politikusként korábban elutasította a Ficóval és a szlovák nacionalistákkal való együttműködést.
Fico karrierjében az újabb fordulópontot a 2018-as tüntetéssorozat hozta el, amelyet Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása váltott ki Szlovákiában. Kuciak éppen az olasz maffia és a politikai vezetés kapcsolatáról írt cikket, amikor meggyilkolták, és sokan valószínűsítették, hogy a kormány vezetőinek, köztük Ficónak is kapcsolatai voltak Marián Kočnerrel, akit a gyilkosság megrendelésével vádoltak (majd aztán idén felmentettek).
Az előrehozott választások elkerülésének érdekében Fico benyújtotta a lemondását, az új miniszterelnök pedig Peter Pellegrini lett.
A párt helyzetét azonban már nem lehetett megmenteni,
a Smer pedig a 2019-es elnök- és EP-választásokon, majd a 2020-as országos voksoláson is vereséget szenvedett, és ellenzékbe szorult.
A kudarc után ráadásul Peter Pellegrini, aki közben ránőtt Ficóra, bejelentette, hogy kilép a Smerből, és megalapította a Hang–Szociáldemokrácia (Hlas–SD) pártot, amely a jobbközép-liberális kormánykoalíció válságai során a közvélemény-kutatásokat is vezetni tudta.
Az instabil kormányzás, valamint az ukrajnai háború és az arra adott válaszainak köszönhetően viszont Robert Fico – akit nemegyszer vádoltak oroszbarátsággal – és a Smer ismét a közvélemény-kutatások élén találta magát, és kijelenthető, hogy a 2023. szeptember 30-i előrehozott választások legnagyobb esélyesévé lépett elő.
Hogy mi lehet a titka? Fedor Flašík, aki korábban Mečiar, majd később Fico kampányfőnöke is volt, úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban a Mečiar – A hatalom vonzásában című szlovák dokumentumfilmben, hogy
hozzatok nekem egy 180 centiméter fölötti vidéki srácot, és pillanatok alatt csinálok neki 20 százalékot,
ami a töredezett szlovák politikában választási győzelem közelébe is kormányozhat egy pártot.
Az ukrajnai háború még inkább egy platformra hozta a Fideszt és a Smert, olyannyira, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter 2022 decemberében az akkor semmilyen kormányzati tisztséget be nem töltő Robert Ficóval tartott közös sajtótájékoztatót, ahol hangsúlyozta: nem az ideológiai különbségek a döntők, hanem az érdekek egyezősége.
A szeptember végi választások után Fico minden bizonnyal visszatérhet a kormányzásba, bejutás esetén pedig a szlovákiai magyar politikának is el kell gondolkodnia azon, hogy ellenzékben maradjon, vagy adott esetben összefogjon azzal, aki mindig is az egyik legnagyobb ellensége volt a kisebbségi jogoknak Szlovákiában.
(Borítókép: Robert Fico 2023. április 25-én. Fotó: Michaela Nagyidaiova / Bloomberg / Getty Images)