Alapításakor, vagyis 1945 júniusában, a második világháború európai csatáinak befejezése után a cél az volt, hogy a jövőben a Nemzetek Szövetsége utódjaként működjön, és egy olyan intézménnyé váljon, amelynek tagjai meg tudják vitatni egymással problémáikat ahelyett, hogy egyből egymásnak esnének fegyverekkel.
Amikor 1945 nyarán San Franciscóban aláírták a szervezet alapokmányát, akkor csak 51 tagja volt, ma már 193. Vannak különböző adminisztratív testületei, melyek közül legfontosabb az évente – általában szeptemberben – megtartott közgyűlés és az év közben bármikor összehívható Biztonsági Tanács (BT). A szervezetet a főtitkár jeleníti meg a világ előtt, ő 2017 óta a portugál António Guterres. A székhelye New Yorkban van, de működtet irodát Genfben és Bécsben, illetve minden tagállamban van képviselete.
Tulajdonképpen egy állam elismerésének egyik jele az ENSZ-tagság, de hivatalosan ez nem feltétele új államok létrejöttének. Például a mai napig nem tagja a világszervezetnek a Vatikán (megfigyelői státusza azonban van az ENSZ-ben), Tajvan, Koszovó, Nyugat-Szahara, a Dnyeszter Menti Köztársaság, a Cook-szigetek vagy éppen az Észak-ciprusi Török Köztársaság. Svájc pedig csaknem 60 évvel az alapítás után, 2002-ben lett tagállam.
A 78. közgyűlés meghatározó témái között lesz az ukrajnai háború és a klímaválság. Több mint 140 ország vezetőjét vagy magas rangú képviselőjét várják a közgyűlésre, amely a keddi vitanapot követően magas szintű, két- és többoldalú találkozókra is lehetőséget ad. Persze a felszólalások lehetőséget nyújtanak a világ vezetőinek, államfőknek, hogy elmondják terveiket a következő egy évre, feszítő problémákhoz kérjenek segítséget, vagy egyszerűen csak kihívást intézzenek ellenfeleikhez.
Olyan időszaka ez az évnek, amikor a világ különböző szegleteiből érkező vezetők nemcsak értékelhetik világunk állapotát, hanem tehetnek is valamit a közjó érdekében
– mondta a szervezet főtitkára. Az idei esztendő megcélzott témái: újraépíteni a bizalmat és újraindítani a globális szolidaritást.
A 193 tagország képviselői megvitatnak emberi jogi és a nemzetközi joghoz kapcsolódó kérdéseket, illetve a gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatási és egészségügyi együttműködés további lehetséges formáit is kibeszélik. Ugyancsak döntenek a nemzetközi szervezet éves finanszírozásáról is.
Például előző nap jelent meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentése, amelyet a közgyűléssel egy időben vitatnak meg Genfben. Ebben egyébként azt írják, hogy jelentősen romlott az emberi jogok helyzete Oroszországban az ukrajnai háború kezdete óta. Tárgyalnak arról is, hogy az orosz hatóságok jelentősen csorbították a gyülekezési és az egyesülési szabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát az offline terek mellett az interneten is, valamint súlyosan sérült a bíróságok függetlensége is.
Egyre durvábbak az orosz civil szervezetek elleni fellépések, amelyek nyomán összezsugorodott a civil szféra és a független sajtó. Azt követően, hogy tavaly szeptemberben Oroszország kilépett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól, a jogsértések többnyire büntetlenül maradnak, az áldozatoknak egyre kevesebb lehetőségük van segítséget, illetve kártérítést kérni.
A romló klímahelyzetet nem hagyták szótlanul az amerikai környezetvédők. A hétvégén – állításuk szerint – 75 ezren vonultak fel New Yorkban, hogy követeljék a globális felmelegedést okozó fosszilis energiaforrások használatának felszámolását. Egyértelművé tették azt is, hogy csak akkor fogják Joe Biden amerikai elnököt támogatni, ha határozottabb intézkedéseket tesz a klímavédelemért. A tüntetők azt is követelték, hogy az elnök hirdessen ki klímavészhelyzetet, tekintettel az utóbbi hónapok pusztító erdőtüzeire, áradásaira, a viharokra és a hőhullámokra.
A mostani közgyűlésen egyébként szerdán rendkívüli klímacsúcsot tartanak, amelyen viszont a legnagyobb szennyezésért felelős országok vezetői közül sokan nem is vesznek részt.
A közgyűlés soros elnöke nyitja meg a vitát, ő történetesen most Trinidad és Tobago képviseletében beszél majd, és fejti ki, hogy mire akarja használni éves megbízatását. A felszólaló államok sorát hagyományosan Brazília nyitja. A januárban hivatalba lépett Luiz Inacio Lula da Silva elnök a környezetvédelmet helyezi előtérbe, hiszen korábbi megnyilatkozásaiból tudható, vissza akarja tenni országát a klímavédelem elleni harc térképére, és hangsúlyosan kiáll az Amazonas menti esőerdők védelmében.
Őt a házigazda Egyesült Államok részéről felszólaló Joe Biden elnök követi majd, aki vélhetően egyértelműen erősíteni szeretné Washington szerepét mint a világ vezető hatalma.
Az, hogy ki mikor szólal fel, azt egy bonyolult értékelési lista alapján döntik el, amelyről részletesen itt ír az ENSZ honlapja. A felszólalásokat egyébként a világszervezet honlapján, a UN Web TV-n élőben lehet követni majd. A megszólalásokat hagyományosan 15 perc alá szorítják a vezetők, persze ettől lehetnek eltérések is, mint Fidel Castro kubai elnök esetében, aki 1960-ban négy és fél órán át beszélt a résztvevőkhöz.
Ahogy arról nemrégiben Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete beszélt, közel 150 állam- és kormányfő lesz jelen a közgyűlésen. Ezúttal nem videóüzenetben, hanem személyesen lép a pulpitusra Volodimir Zelenszkij. Szerdán részt vesz a Biztonsági Tanács ülésén, amelyet a háború miatt hívtak össze. Pikáns lesz, amikor egy asztalnál találja magát a BT soros elnökével, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az ukrán elnök valószínűleg négyszemközti megbeszélést is tart majd Washingtonban az amerikai elnökkel az Ukrajnának tervezett további fegyverszállításokról. Felszólal az izraeli miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú is.
A BT öt, vétójoggal rendelkező állandó tagja közül – USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína – csak Biden elnök képviselteti magát a legmagasabb szinten a közgyűlésen. Rishi Sunak sem lesz ott, így 10 év után először nem vesz részt a tanácskozáson brit kormányfő. Emmanuel Macron francia államfő pedig programtorlódásra hivatkozva mondta le részvételét. A kínai szereplés is bizonytalan volt, mert Han Zseng alelnök képviselné állítólag országát Vang Ji nemrégiben kinevezett külügyminiszter helyett.
Mivel az idei felszólalók elég széles palettát képviselnek, várhatóan a globálistól a lokális problémákig minden terítékre kerül.
A tavalyi közgyűlést az orosz–ukrán háború, a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpra állás és a klímaválság uralta. Nem lenne meglepő, ha nagyjából ugyanezek a témák kerülnének idén is a fókuszba.
Nemrégiben az amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt újságírók előtt, vélhetően a nyugati államok komoly nyomás alá helyezik majd Oroszországot felszólalásaikban, követelve az azonnali kivonulást Ukrajnából. A háború egyébként ismét előhozta a kérdést, hogy nem kellene-e kibővíteni a 15 tagú Biztonsági Tanács döntéshozói jogkörét.
Ami még terítéken lehet, az Kína egyre aggasztóbb és agresszív nyomulása a csendes-óceáni térségben, a globális beszállítói láncokat ért sérülések és az emberi jogok kérdése, ez utóbbi ugyancsak Kínában.
Előjöhet Afrika is, méghozzá a nyáron végrehajtott nigeri puccs kapcsán, illetve Szudán és Etiópia belső harcai, amelyek megint növelhetik az észak felé irányuló migrációs nyomást. Szó lehet emellett még a humanitárius válsággócokról is – Afganisztánban, Afrika szarván vagy éppen Latin-Amerikában.
Mivel az általános vita alig két hónappal előzi meg a Dubajba tervezett nemzetközi klímakonferenciát, a COP28-at, nem véletlen, hogy Guterres főtitkár éppen a közgyűlés idejére szervezett egy felvezető klímatanácskozást New Yorkba.
(Borítókép: Michael Kappeler / picture alliance / Getty Images)