A kínai Iflight vállalat (amely a DJI dróngyártó céget is birtokolja) továbbra is szállít drónokat Oroszországba, bár korábban hivatalosan kijelentette, hogy nem szállít drónokat se Moszkvának, se Kijevnek. A Molfar tényfeltáró cikke szerint viszont ez csak az importált drónok ukrajnai piacára vonatkozik, mivel Kína továbbra is szállít drónokat Oroszországba.
Az ukrajnai háború szerves részét képezi a drónhasználat, így a konfliktus előrehaladtával mindkét hadban álló fél egyre nagyobb figyelmet fordít a harcászat ezen területére. A DJI kínai technológiai vállalat, ezzel is bizonyítva országuk semlegességét, korábban kijelentette, hogy nem adnak el drónokat a háborúban álló feleknek.
A Molfar portál elemzői szerint azonban vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország Mavic típusú drónokat vásárolt, és külön iskolahálózatot hozott létre, ahol többek között ezeknek a drónoknak a használatát tanítják. Bár ezeket a drónokat polgári használatra fejlesztették ki, könnyen adaptálhatóak katonai feladatokra. A portál úgy véli, ilyen technológiával a kezében Oroszország nemcsak Ukrajnára, hanem az összes szomszédos országra fenyegetést is jelenthet.
A DJI Mavic és más modern drónok számos előnnyel rendelkeznek a költségektől kezdve a harctéri taktikai bevethetőségig. A drónok képesek jelentős távolságból felderíteni az ellenséges állásokat, és precíziós csapásokat mérni. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek a modern drónokat nélkülözhetetlenné teszik a hadseregek számára. Ukrajna számára azonban sokszor problémát jelent a drónok beszerzése. Honnan oldja meg akkor a drónarzenál bővítését Oroszország?
2023 februárjában a The Wall Street Journal kutatása feltárta, hogy az iFlight több nyilvános nyilatkozata ellenére az orosz fegyveres erők számára titokban továbbra is szállítanak drónokat, kínai, közel-keleti és európai együttműködők segítségével. A vizsgálatok kimutatták, hogy a DJI drónjai adatokat továbbítottak a moszkvai orosz katonai parancsnokoknak, majd eljuttatták azokat az ukrajnai háborúban részt vevő szárazföldi erőknek.
Ugyanakkor a vállalat új politikája nehézségeket okozott Ukrajnának a beszerzések terén, mivel mostantól minden tranzakciót értékesítési közvetítőkön keresztül kell lebonyolítani. Ez azt jelenti, hogy Oroszország számára nem változott szinte semmi, míg az iFlight további akadályokat gördít Ukrajna beszerzései elé.
2023. június 9-én a „Magyar Birds” légi felderítő csoport parancsnoka, Robert Brovdi közzétett egy videót, amely az iFlight drónok oroszok általi használatát mutatja be. Egyúttal felszólította az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy vezessenek be szankciókat a cég ellen. Másnap, június 10-én a DJI közleményt adott ki, miszerint nem ad el drónokat háborús országoknak.
A Molfar szerint akár úgy is meg lehet oldani, hogy az oroszok egy másik országban alapítanak céget, és ott jegyeztetnek be egy vállalatot. Az újonnan alapított vállalatok megrendelésre vásárolhatják a szükséges árukat, majd újraexportálhatják azt Oroszországba. Leggyakrabban Kínában vagy Törökországban nyitnak ilyen vállalatokat, mivel ezek az országok aktív nemzetközi kereskedelemmel rendelkeznek, de Hongkong, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Üzbegisztán is közkedvelt helynek számít.
Lehetőség lehet az is, hogy importáláskor a vámszámlán feltüntetnek egy közvetítő céget, majd a tényleges feladót. További opciót jelent, hogy Kínában az oroszországi ügyfelek közvetítők nélkül rendelhetnek árut, mivel vannak olyan bankok, amelyek elfogadják az Oroszországból érkező fizetéseket. Egy másik séma lehet az, ha egy kínai vállalat az Egyesült Államokból rendel árut saját magának, vagy tovább szállításra egy másik országba. Amikor a termék megérkezik Kínába, a vállalat „hirtelen” úgy dönt, hogy talált egy másik vevőt, akinek a javára „visszautasítják” a rakomány átvételét. Még a kikötőben az árut átrakják egy másik konténerre, és újraexportálják Oroszországba.