Oroszország és Szaúd-Arábia bejelentette, hogy csökkenti az olajtermelését, ami hatással lehet a magyarországi üzemanyagárakra is. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Ukrajna megemeli az orosz olaj tranzitdíját.
Az üzemanyagárak ismét növekedésnek indultak, ami különösen hátrányosan érinti az építőipai vállalatokat, a fuvarozó cégeket, valamint a mezőgazdaságot. A háttérben az OPEC-tagállamok, valamint szövetségeseik azon döntése áll, hogy csökkentik az olajkitermelést. A nyersolaj ára 10 hónapos csúcson van, ami az egész világgazdaságot érinti.
A növekvő globális üzemanyagéhség, az amerikai recessziótól való félelem, valamint a szaúdi és orosz kitermelés csökkentése a Brent típusú nyersolaj hordónkénti árát 90 dollár fölé kormányozta, a növekedés pedig az Egyesült Államokban önmagában 0,6 százalékos áremelkedést okozott augusztusban – írja a The Wall Street Journal.
A nehéz üzemanyagok – amelyek előállításához sokkal alkalmasabb a sűrűbb szaúdi és orosz nyersolaj, mint az amerikai palaolaj – ára még a gázolajnál is nagyobb mértékben növekedett. Ez elsősorban a repülőgépeket érinti, amelyek esetében a drágulás idén május óta meghaladta az 50 százalékot. Ez negatív hatással járt a légitársaságok értékpapírjainak piaci értékére is.
A dízel előállításának tekintetében sem rózsás a helyzet, ideértve a késleltetett finomítói tevékenységeket Afrikában és a Közel-Keleten, valamint a szokásosnál több leállást az Egyesült Államokban. Az európai finomítók azóta is küszködnek, hogy a teherautó-üzemanyagból elegendő mennyiséget állítsanak elő a hígabb amerikai nyersolajokból, mint a szankcionált, erre alkalmasabb orosz nyersolajból.
A nyugati szankciók hatásaként az orosz nyersolajszállítások 3 millió hordóra csökkentek augusztusban, ami csaknem 800 ezerrel kevesebb az április–májusi átlagnál.
Szeptember 5-én moszkva bejelentette, hogy önkéntesen további 300 ezer hordóval vágja meg a napi kitermelését.
Augusztusban az oroszországi adóbevételek a nyersolaj eladásából 8 milliárd dollárra csökkentek a júliusi 10 milliárdhoz, valamint az egy évvel azelőtti 13 milliárdhoz képest. Emellett a rubel, amely sokáig az orosz rezíliencia szimbóluma volt, a februári invázió óta soha nem látott szintre gyengült, és 1 dollár értéke már megközelítette a 100 rubelt.
Január és augusztus között az orosz Ural típusú nyersolaj ára átlagosan 59 dollár volt hordónként, ami a tavalyi év első nyolc hónapjában mért 83 dollárhoz képest nagy visszaesés. Ez leginkább az alacsonyabb globális olajárnak volt betudható, amely 104 dollárról 81 dollárra esett az időszak alatt.
A The Economist szerint valószínűleg
közrejátszottak a nyugati szankciók is, amelyek megkönnyítik más országok, például Kína és India számára, hogy alacsonyabb áron jussanak hozzá az orosz energiahordozókhoz.
Hasonló eredménnyel járt a G7-országok árplafonja, amely megtiltja a nyugati szállítmányozóknak és biztosítóknak, hogy elősegítsék az orosz kőolajexportot, kivéve, ha az üzemanyagot hordónként 60 dollár alatt kapják.
A közelmúltban azonban a magasabb árak hajszolásának stratégiája bizonyos sikereket ért el. Az amerikai kamatcsúcsra vonatkozó várakozások, valamint Oroszország és Szaúd-Arábia termeléscsökkentései hozzájárultak az olaj világpiaci árának emeléséhez, amely idén először, szeptember 5-én emelkedett hordónkénti 90 dollár fölé.
Ez előnyös Oroszországnak, amely nemrégiben szürkezónás olajszállító hajóflottát épített ki, valamint egy államilag támogatott biztosítási rendszert, amely elosztóhálózatának nagy részét elszigeteli az árplafon hatásaitól. Emellett kevesebbet szállít a Fekete-tengerről, és többet a balti-tengeri és távol-keleti kikötőiből, ahol a szankciók megsértését nehezebb észlelni. Augusztus közepe óta
az Ural típusú olaj hordónkénti ára már a 80 dolláros szinteket közelíti.
Mivel Oroszország kevesebb nyersolajat árusít, a prémiumminőségű finomított olajából is többet próbál eladni. Ennek érdekében több nyersanyagot tud feldolgozni finomítóin keresztül az üresjárati kapacitás mobilizálásával.
Oroszország emellett új olajelosztási csatornák kifejlesztésével próbálja kompenzálni az alacsonyabb kőolajszállítmányokat. Az exportőrök diszkréten felpörgetik a vezetékes áramlást azon európai országokba, amelyek még mindig vásárolnak orosz olajat: nevezetesen Csehország és Magyarország felé.
Az elemzők arra számítanak, hogy ez a folyamat 2025-ig folytatódik, amikorra a cseh csővezeték-üzemeltetőnek képesnek kell lennie arra, hogy több kőolajat vegyen át egy Csehországot Olaszországgal összekötő vezetékből.
Az Ural típusú nyersolaj ára ugyanakkor emelkedik, ráadásul – ahogy arról az Indexen is beszámoltunk –, Ukrajna megemeli az orosz olaj tranzitdíját Magyarország felé. A számítások szerint a piaci átlag három- és ötszörösét kénytelen kifizetni a vállalat pusztán azért, mert az ukránok kíméletlenül kihasználják a megváltozott helyzetet, ami azonnal jelentkezett a magyar inflációs adatokban.
Gaál Gellért, a Concorde szakértője szerint ugyanakkor az ukrán tranzitdíj emelésének – amely már a harmadik az idei év során – hatása
az üzemanyag fogyasztói árában marginális, nagyjából 1,5 forint körüli szinten lesz csak mérhető.
Nagy kérdés, hogy az orosz kitermelés csökkentése milyen mértékben mozdítja el a hazai üzemanyagárakat, ugyanakkor ez a lépés eltörpül a szaúdiaké mellett. A szakértő hozzátette, az oroszok részéről a kitermelés csökkentése inkább csak látszatintézkedés, amivel igazodnak Szaúd-Arábiához, ennek pedig politikai okai is lehetnek.
Fontos megemlíteni, hogy nyugati technológiát már egy ideje nem kapnak az oroszok, és a termelés volumenét ezért is nehéz fönntartaniuk. Hogy a mostani lépés egy lassú folyamatnak a része, vagy csupán ideiglenes intézkedés, azt egyelőre nehéz megítélni Gaál Gellért szerint.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)