Kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése is szerepel abban a 60 oldalas vitairatban, amit a német és a francia kormány képviselői prezentáltak az Általános Ügyek Tanácsa (GAC) nevű testület előtt.
Az iratban foglaltakat hivatalosan Berlin és Párizs sem tekinti a saját álláspontjának, így egyelőre kevésbé támadhatók a kritikusok által. A szöveget tizenkét független szakértő, egyetemeken és kutatóintézeteknél dolgozó politológus írta, és nincs arról szó, hogy belátható időn belül dönteni kell a szöveg elfogadásáról – írja a Válasz Online.
A szövegben többek között az áll, hogy a jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja, illetve az is felmerült, hogy a „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni.
Egy friss javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is.
Ha öt éven át nem tudnának dönteni arról, hogy egy tagállamot felmentsen-e az EU az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.
A szerzők a többségi szavazásokat is kiterjesztenék, amivel lényegében megszüntetnék a vétójogot. Az egyik felvetés szerint a nagyon fontos ügyekben két tagállam ellenvetése jelenthetne csak vétót.
Felmerült az is, hogy többféle szintű tagságot vezetnének be. Most négy szintről megy a diskurzus, a második szinten lennének az úgynevezett EU-tagok, ebbe a körbe tartozna Magyarország is. Viszont csak az maradhatna tag, aki betartja a jogállamisági előírásokat.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az EU-nak 35 vagy 37 taggal kell működnie, akkor a működési rendszerének a jelenlegi formája nem fenntartható, de ezzel kapcsolatban a beszélgetések még csak most kezdődtek el, és nincsenek konkrét javaslatok az asztalon” – mondta a javaslatcsomagról Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Szavaiból kiderül, a magyar kormány legfeljebb ötletelésnek tekinti a csomagot.