Egyedüli tagállamként Magyarország megvétózta az Azerbajdzsánt elítélő EU-nyilatkozat elfogadását, így az EU nem tudott kollektív nyilatkozatot kiadni a karabahi helyzetről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán reagált a fejleményre.
Erről az azerbajdzsáni Trend hírügynökség számolt be a Euronews híradása szerint. Budapest ezzel a vétóval reagált az EU – végül Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által jegyzett –, „előítéletesnek és Azerbajdzsán-ellenesnek” minősített nyilatkozatára, értesült diplomáciai forrásaitól a Trend.
A bakui kormány kedd reggel jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta Hegyi-Karabahban, hogy kiűzze a területről az örmény illegális fegyveres alakulatokat.
Végül szerda délután tűzszüneti megállapodást jelentettek be, amely közép-európai idő szerint délelőtt lépett életbe, állítólag az orosz békefenntartó erők közbenjárására.
Ilham Aliyev azeri államfő egy nappal később bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az offenzíva során elesett orosz katonák miatt. Oroszország a 2020. őszi hegyi-karabahi háborút lezáró háromoldalú tűzszüneti megállapodás értelmében állomásoztat békefenntartókat a térségben.
„Azerbajdzsán felelős azért, hogy biztosítsa a karabahi örmények jogait és biztonságát, beleértve azt a jogot, hogy megfélemlítés és megkülönböztetés nélkül élhessenek lakhelyükön. A polgári lakosság katonai vagy egyéb eszközökkel történő kényszerű kitelepítésére az EU határozott választ fog adni” – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer pénteken úgy fogalmazott, több álhír is keringett egy karabahi helyzetről szóló európai uniós nyilatkozat kapcsán.
„Az igazság az, hogy Magyarország és több más tagállam is tett észrevételeket és javaslatokat a közös nyilatkozathoz, de nem jött létre konszenzus, ezért az EU főképviselője saját nevében adta ki a nyilatkozatot” – jegyezte meg.
Leszögezte, hogy Magyarország álláspontja egyértelmű: háború helyett békére van szükség, hosszú évek, évtizedek után itt az ideje annak, hogy véget érjen a karabahi emberek szenvedése.
„Ezen egyoldalú nyilatkozatok nem segítenek, viszont az ENSZ kiváló alkalmat ad arra, hogy ezeket személyesen lehessen megbeszélni” – zárta gondolatait.