Miközben a jövőre kezdődő magyar európai uniós elnökségi időszakkal kapcsolatban sokan kételyeiket fejezik ki az európai parlamenti képviselők közül az ország felkészültségével és rátermettségével kapcsolatban, a spanyol elnökség egyértelműen pártpolitikai indíttatású terve nem váltott ki eddig különösebb aggályokat – hívta fel a figyelmet egy véleménycikk keretében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
A „honest broker” – azaz a pártatlan közvetítő – megnevezést több intézményre is használják az európai uniós zsargonban – ezzel a felütéssel kezdte véleménycikkét Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter szerint jó darabig ennek tekintették az Európai Bizottságot, amelynek az egymással időről időre konfliktusba kerülő tagállamok között kellett a részérdekeket felülírva, az egészet szolgálva közvetíteni.
A pártatlan közvetítői magatartás az elvárás ugyanakkor a mindenkori soros európai uniós elnökséget ellátó országgal szemben is. Hivatali idejének hat hónapja alatt nem érvényesítheti speciális nemzeti szempontjait, hanem azokra való tekintet nélkül az Európai Unió egészének ügyét kell szolgálnia.
Navracsics Tibor aláhúzza, ezt a szerepet kérdőjelezik meg azok, akik elvitatják Magyarország jogát a soros elnökségi időszakra. Bár a magyarok a vád megalapozottságának semmi jelét nem adták eddig, szerinte tanulságos megnézni, hogy az elnökségi trió első országa, Spanyolország hogyan sáfárkodik a rábízott pártatlansággal.
Emlékeztetett, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és szocialista pártja számára kellemes meglepetést jelentett a választók döntése, amivel – a várakozásokkal ellentétben – nem a jobbközép ellenzéket, hanem őket, a Spanyol Szocialista Munkáspártot hozták újabb kormányalakítási helyzetbe.
„Korábban már írtam róla, hogy a választási eredmény ugyanakkor nem tett lehetővé könnyű kormányalakítást: a szocialistáknak többek között annak a függetlenségpárti Együtt Katalóniáért nevű pártnak a támogatását is meg kell szereznie, amely évekkel ezelőtt elszakadási törekvéseivel belpolitikai válságot robbantott ki” – írta a területfejlesztési miniszter, aki azt is hangsúlyozta:
A párt a szocialistáknak nyújtott támogatásáért a spanyolországi etnikai törekvések egyik régi követelését kéri: a baszk, a katalán és a galíciai nyelveknek az Európai Unió hivatalos nyelveiként való elismerését.
„A követelés önmagában egy koalíciós tárgyalássorozat keretében teljesen legitim. Sőt, az európai belpolitikában is az lehet, feltéve, hogy az éppen soros elnökséget ellátó Spanyolország nem lát hozzá még az elnökségi időszaka alatt annak megvalósításához” – összegezte.
A tárcavezető szerint végül nem nehéz belátni, jelen esetben még csak nem is a speciális nemzeti szempont előtérbe helyezéséről, hanem napi pártpolitikai, hatalomtechnikai lépésről van szó. A spanyol miniszterelnök azért kérte a formálisan semleges, az Általános Ügyek Tanácsának elnöki feladatait ellátó spanyol külügyminisztertől a kérdés napirendre tűzését, hogy kormányt alakíthasson, és követelőző koalíciós partnereit kielégítse.
Navracsics Tibor szerint Brüsszel hűvösen fogadta a spanyol elnökség alatti spanyol indítványt, azonban senki nem akadályozta meg, hogy a spanyol elnökség sürgető ügyként napirendi pontként szerepeltesse az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 19-i ülésén. „Csupán a svédek – befizető államként – fejezték ki kétségeiket a kezdeményezés költségvonzataival és észszerűségével kapcsolatban, ám azt ők sem kifogásolták, hogy egy elnökségi időszakot ellátó tagállam ennyire egyértelműen nemzeti – sőt pártpolitikai – érdekeket szolgáló indítvánnyal áll elő” – összegezte a területfejlesztési miniszter, majd azt is hozzátette:
Az Általános Ügyek Tanácsa szeptember 19-én tartott ülése első napirendként tárgyalta a spanyol indítványt, és ahogyan az várható volt, munkacsoporti szintre utalta, hogy a tagállamok részletesebben is megvizsgálják az esetleges elfogadás következményeit. Ezzel nagy valószínűséggel jó időre lekerült a hivatalos döntéshozás napirendjéről az Európai Unió hivatalos nyelvei számának bővítése.
Navracsics Tibor végezetül arra is kitért, hogy a kérdés ott maradt a közvélemény asztalán: a spanyol eljárás, ami egy koalíciós tárgyalás követelményét akarja a semlegesnek megkövetelt soros elnökségi időszak alatt érvényesíteni, valóban megfelel azoknak az elvárásoknak, amit egy elnökséget ellátó tagállamtól várunk? „A közelgő magyar elnökség fényében különös súlya van a kérdés megválaszolásának” – zárta legfrissebb írását.