Az új törvény külön jogi rendszert hozna létre azon civil szervezetek számára, amelyek bármilyen külföldi finanszírozásban vagy más külföldi eredetű támogatásban részesülnek, bejegyzésüket és fenntartásukat pedig regisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettséghez kötné. A jogszabály egyben azt is megtiltaná, hogy a külföldi befolyás alatt álló szervezetek bármilyen politikai tevékenységet végezzenek, vagyis nem dolgozhatnának politikai pártoknak vagy pártokkal, illetve nem folytathatnának kampánytevékenységet sem − közölte az MTI. 

A törvénytervezetet korábban az Európai Unió is bírálta, mert szerinte fenyegeti a nonprofit szervezeteket, és nem teremt biztonságos környezetet tevékenységüknek.    

Nem ez az első törvény, amely felháborodást keltett Bosznia-Hercegovinában és az Európai Unióban. Korábban a többségében szerbek lakta országrész parlamentje olyan jogszabályokat is megszavazott, amelyek figyelmen kívül hagyják az alkotmánybíróság vagy a nemzetközi főképviselő döntéseit.    

Bosznia-Hercegovina 2022-ben kapta meg az uniós tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások azonban még nem kezdődtek el.    

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, és több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amely a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segíti elő. Ezek között szerepelt a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer felállítása is.