Hiába nyerte meg a júliusi választást a Spanyol Néppárt, egyre valószínűbb, hogy mégsem fogják megkaparintani a kormányrudat. A spanyol parlament szerdán szavaz a néppárti Alberto Nunez Feijóo miniszterelnökségéről, azonban a jobbközép politikus nem tud maga mögött felmutatni többséget. Egyetlen esélye, ha a szavazástól a baszk és katalán pártok távol maradnának, hogy így csökkentsék a szükséges szavazatszámot, azonban ennek a valószínűsége csekély.
A spanyol parlament alsóháza éppen 36 nappal azután szavaz a kormányfő személyéről, hogy a spanyol király, VI. Fülöp, a júliusi előrehozott választásokat megnyerő Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) elnökét, Alberto Nunez Feijóót kérte fel kormányalakításra.
Ugyanakkor a választási siker egy pirruszi győzelemnek bizonyult a jobbközép–moderált politikus számára,
ugyanis Feijóo nem tud felmutatni többséget a spanyol parlamentben, így miniszterelnöki álmairól jó ideig lemondhat.
Mint azt a választás után kielemeztük, a Néppárt hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot, a 137 parlamenti képviselőjükkel bőven elmaradnak a többséghez szükséges 176-tól, ami még a szélsőjobboldali Vox 33 képviselőjével és kisebb regionális jobboldali pártokkal kiegészülve is csak 171 mandátumot jelent a 350 fős spanyol alsóházban.
Emiatt Feijóo kormányalakítási tervei eleve kudarcra vannak ítélve. A többséghez ugyanis szükség lenne a katalán függetlenségpárti, jobboldali Junts hét képviselőjére is – vagy az ő távolmaradásukra –, azonban a 2017 óta száműzetésben élő Carles Puigdemont vezette párt nem fogja kisegíteni azt a Néppártot, amely a 2017-es katalán függetlenségi népszavazást karhatalommal verte le – madridi olvasat szerint a rendőrség zendülési kísérletet próbált megállítani.
Annak ellenére, hogy a katalán pártok leszerepeltek a választáson – Katalóniában a legtöbb szavazatot nem az autonóm közösséget kisebbségben kormányzó függetlenségpárti, baloldali Katalán Republikánus Baloldal (Esquerra Republicana, ERC) vagy a kormányból 2022 októberében kiváló Junts szerezte, hanem a Pedro Sánchez vezette szociáldemokrata PSOE (Partido Socialista Obrero Espanol, azaz Spanyol Szocialista Munkáspárt) –, továbbra is az ő kezükben van, hogy Madridban sikerül-e kormányt alakítani.
Ugyanis nem csupán a PP vezette jobboldali tömb nem éri el a bűvös 176-os számot, hanem az előző ciklusban kormányzó Sánchezék sem – a jobboldali tömb 172, a baloldali 171 mandátumot tud felmutatni, ha az előző ciklusban őket kívülről támogató pártok továbbra is így tesznek, így pedig
a madridi kormány sorsáról lényegében Barcelonában döntenek.
A házelnökválasztásnál a katalánok már kisegítették egyszer Sánchezt, miután az ERC és a Junts képviselőinek a szavazataival jelöltjét, a PSOE-s Francina Armengolt választották meg a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak.
Akkor a szavazatokért cserébe Sánchez többek között abban egyezett meg a katalán pártokkal, hogy Spanyolországban és uniós szinten is elfogadtatnák a katalánt mint hivatalos nyelvet; felállítanak majd egy Pegasus-bizottságot, ami kivizsgálja, hogy a spanyol titkosszolgálat miért hallgatott le függetlenségpárti katalán és baszk politikusokat; illetve folytatják a négy éve megkezdett dialógust a madridi és a katalán kormány között, hogy elsimítsák a felek közötti konfliktusokat.
Ugyanakkor időközben mind a Junts, mind az ERC új követelésekkel állt elő: Puigdemonték a szavazataikért – vagy a távolmaradásért – cserébe amnesztiát követelnének a 2017-es katalán népszavazás kapcsán, ami rendkívül népszerűtlen a spanyolok körében, amit jól mutat, hogy a Néppárt hívószavára hétvégén 40 ezer – a PP szerint 60 ezer – spanyol tüntetett Madridban, hogy Sáncheztől azt követeljék, ne adjon amnesztiát a katalánoknak.
Azonban még Puigdemontnál is nagyobb számlát nyújtott be a katalán kormányfő, az ERC-s Pere Aragonés:
a katalán elnök a kedden kezdődött parlameni vita előtt jelentette be, az ERC 7 szavazatáért cserébe egy törvényt vár el Sáncheztől, amiben ígéretet tesz egy jövőbeni, immáron Madrid által is szentesített függetlenségi népszavazásra.
Hogy Aragonès ezt komolyan gondolja, vagy csak ezzel akar nagyobb engedményeket kiharcolni Sáncheztől, jelenleg nem tudni. Azonban egy népszavazással a függetlenségpártiak sem járnának feltétlenül jól, mivel a katalánok többsége nem akar függetlenedni a spanyol koronától.
Mivel Feijóo kormányalakítási kísérlete kudarcra van ítélve, így nem véletlen, hogy a kedden kezdődött vitán elhangzott felszólalásában inkább Sánchezt támadta, mintsem hogy miniszterelnöki posztért tartson kortesbeszédet. Ugyan kitért a Sánchez-kormány vélt vagy valós hibáira, de leginkább a jelenleg ügyvivő miniszterelnöki posztot betöltő Sánchez személyével, illetve a Puigdemont által kért amnesztia ügyével foglalkozott.
Utóbbi kapcsán kijelentette, szerinte sem jogilag, sem etikailag nem elfogadható, ha Sánchez valóban az amnesztiával fogja lekenyerezni a Junts hét képviselőjét, ahogy a függetlenségpárti népszavazást is alkotmányellenesnek nevezte – mindezt annak ellenére, hogy jogilag mindkettő lehetséges.
Feijóo felszólalása pedig jól megmutatja, hogy Sánchez mivel is néz szembe:
ugyan ezekkel az ígéretekkel megtarthatná a miniszterelnöki posztját, de politikailag súlyos árat kellene érte fizetnie.
A spanyol szavazók többsége már azt is ellenezte, amikor 2021-ben 12 katalán függetlenségpártit kegyelemben részesített – köztük az ERC elnökét, Oriol Junquerast –, az amnesztia viszont azt jelentené, hogy a már lezajlott, illetve a jelenlegi és jövőbeni bírósági eljárások kapcsán sem lehetne elítélhető bárki a 2017-es népszavazásért, így például Carles Puigdemont sem, akit a népszavazás óta – a spanyol Legfelsőbb Bíróság szerint zendülés – bíróság elé akarnak állítani Madridban.
Ennél is keserűbb pirula lenne, ha megígérné a népszavazást – mindezt annak ellenére, hogy valószínűbb, hogy ott az unionisták győznének a függetlenségpártiakkal szemben –, mivel Sánchez eleve amiatt veszítette el az idei választást, amiért 2019-ben a katalán és baszk függetlenségpártiak külső segítségével kormányzott, ráadásul korábban már többször kijelentette, hogy Katalónia Spanyolország része – és az is marad a jövőben, amíg ő a kormányfő.
Mivel szerdán Feijóo mögött nem lesz meg a többség a spanyol alsóházban, így pénteken ismét szavaznak a miniszterelnökről, ahol már a 176-os többség helyett az is elég, ha többen szavaznak igennel, mint nemmel. Ugyanakkor a katalánok már előre jelezték, ők nem maradnak távol a szavazástól, hogy azzal csökkentsék Feijóo számára a megugrandó küszöböt, míg a centrista–kereszténydemokrata Baszk Nacionalista Párt pedig amiatt nem tudja támogatni a jobbközép politikust, mert nem akarják, hogy ezzel segítsék kormányra a szélsőjobboldali Voxot.
Így ha pénteken sem sikerül Feijóónak megszavaztatni magát miniszterelnöknek, akkor más pártok is megpróbálkozhatnak kormányalakítással, így Pedro Sánchez és a PSOE is.
Sáncheznek két hónapja lenne, hogy maga mögött felépítsen egy többséget, azonban ha a Junts és az ERC valóban ezt a számlát nyújtja be számára, és nem találnak kompromisszumot a felek, akkor új választásokra lesz szükség, aminek legkorábbi időpontja január 14-e lehetne.
(Borítókép: Alberto Nunez Feijóo. Fotó: Manaure Quintero / Bloomberg / Getty Images)