Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár „köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt, és úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.

„Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek” – írta Artak Beglarján volt karabahi jogvédő ombudsman az X közösségi médiaplatformon, hozzátéve, hogy az információ „nem hivatalos”.

Az ENSZ bejelentette, a hétvégén missziót küld Hegyi-Karabahba a humanitárius szükségletek felmérésére, annak ellenére, hogy a szervezetnek „mintegy harminc éve” nincs bejárása a térségbe.

Csütörtökön az enklávé hatóságai elrendelték „minden kormányzati intézmény (...) 2024. január 1-jével történő feloszlatását”, jelezve a több mint három évtizede önhatalmúlag kikiáltott „Hegyi-karabahi Köztársaság” fennállásának végét.

Néhány nap alatt a 120 ezer hivatalos lakos több mint 80 százaléka elhagyta otthonát a megtorlástól való félelem miatt, és elégette a holmiját, mielőtt csatlakozott volna a menekültek oszlopához.

Ez a túlnyomórészt keresztény régió, amely a Szovjetunió felbomlásakor vált el a muzulmán többségű Azerbajdzsántól, több mint három évtizedig állt szemben Bakuval, amellyel több háborút vívott 1988 és 1994 között, valamint 2020 őszén.