Miután Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot, több mint százezer ott élő ember hagyta el a területet, akik attól féltek, örmény származásuk miatt atrocitásokra kerülhet sor. Az örmény miniszterelnök szerint az elvándorlás etnikai tisztogatás, míg Azerbajdzsán szerint senkit sem erőltettek arra, hogy hagyja el az otthonát.
Szinte az összes örmény elhagyta Hegyi-Karabahot, mióta Azerbajdzsán ismét megtámadta a régóta vitatott területet – számol be az örmény kormány közleményéről a brit The Guardian.
A mintegy 120 ezer lélekszámú Hegyi-Karabahból az örmény kormány közlése szerint 100 417 ember érkezett Örményországba,
mielőtt az azeri hadsereg teljesen visszaszerezte volna a terület feletti ellenőrzést.
A múlt hét óta összesen 21 043 jármű kelt át a térséget Örményországgal összekötő Hakari hídon – a kormány szerint voltak olyanok, akik napokig várakoztak, mivel az egyetlen Örményországba vezető úton torlódás alakult ki.
Az örmény miniszterelnök, Nikol Pashinyan az elvándorlásról azt nyilatkozta:
ez etnikai tisztogatás és az emberek megfosztása a szülőföldjüktől.
A kijelentéssel Azerbajdzsán nem ért egyet, aminek hivatalos álláspontja szerint, a térséget elhagyók személyes és egyéni döntésük volt, nem pedig kényszer szülte áttelepítés. Emellett hozzátették: a most távozó örmények bármikor visszatérhetnek.
Nem idén volt az első alkalom, hogy Hegyi-Karabahban örmény és azeri csapatok harcoltak – az első háborúra még 1998-ban került sor, aminek a végén Örményország elfoglalta az enklávét, aminek következményeként létrejött a de facto független Hegyi-Karabah Köztársaság, ami azonban a nemzetközi jog szerint továbbra is Azerbajdzsánhoz tartozott.
Ezután 2020-ban újultak ki a harcok, amikor Azerbajdzsán győzelmével jelentős területet visszaszerzett a területből, majd idén szeptemberben teljesen visszafoglalták a területet. A köztársaság addigi elnöke, Samvel Sahramanjan még azt is bejelentette, hogy január 1-től a de facto állam teljesen megszűnik.
Emellett az azeri főügyészség azt is bejelentette, hogy
őrizetbe vették a köztársaság eddigi külügyminiszterét, David Babajánt.
Az azeri főügyészség többek között háború elkészítésével, tervezésével és kirobbantásával vádolják, ami miatt vádat is emelnek az egykori miniszterrel szemben.