A globális felmelegedés elősegíti kórokozókat hordozó állatok szaporodását, vagy más esetekben olyan területekre üldözi őket, ahol alacsony az immunitás az általuk hozott patogénekkel szemben. Ezáltal régi betegségek térhetnek vissza, vagy olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban soha nem fordultak elő.
Új kutatások szerint egyértelmű kapcsolat van az ember okozta klímaváltozás és a fertőző betegségek előretörése között. A kórokozókat terjesztő fajoknak, mint például a szúnyogoknak, bolháknak és kullancsoknak, túlélési szempontból kedvez a melegedő időjárás és az enyhe tél.
Mivel a hideg évszak egyre rövidebb, az alacsony hőmérsékleteket nem tűrő, patogéneket hordozó állatok tovább képesek életben maradni, mint eddig.
Az élőlények akár át is telelhetnek, ezáltal egyre nagyobb számban vesznek részt a párzásban, populációjuk csúcsokat dönt.
Ezért például szerte a világon meredeken emelkedik a Lyme-kór fő terjesztőinek száma. A kullancsos esetek Magyarországon is egyre gyakoribbak, egy korábban lapunknak nyilatkozó szakorvos, Bense Tamás személyes tapasztalatai szerint tíz év alatt megduplázódtak az ilyen panaszok páciensei körében.
Az invazív szúnyogfajok behurcolása Európában és a világ más pontjain is gondot okoz. Az új rovarok megjelenése a globalizáció következménye. Az akár betegségeket is terjesztő élőlények a kereskedelmi forgalom segítségével jutnak el a világ egyik végéből a másikba, ugyanis önerőből alig pár kilométert képesek repülve megtenni. A kamionokon és konténereken érkező vérszívók kiirtása nem opció, ugyanis kulcsfontosságú szerepük van az ökoszisztéma fenntartásában, hiszen a nektárt is fogyasztó rovarok részt vesznek a növények beporzásában.
Az Egyesül Államok Közegészségügyi Hivatala (Centers for Disease Control and Prevention) szerint
a szúnyogokhoz, kullancsokhoz és bolhákhoz köthető megbetegedések száma 2004 és 2016 között megháromszorozódott az országban.
Azonban nem csak ezek lehetnek ártalmasak, egy kutatás szerint az emberre veszélyes kórokozók több mint felét erősítheti az éghajlatváltozás.
A természetes élőhelyek eltűnése, a városok agresszív terjeszkedése az erdőségekben és maga a klímaváltozás is új élőhelyekre kényszeríti az állatokat. Az olyan, állati eredetű megbetegedések, mint például a veszettség, egyre gyakoribbak a közeli együttélés miatt. Az állatoknak menekülniük kell az élhetetlen körülmények elől.
Egy, az Egyesült Államokban lefolytatott kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a vadon élő állatok északi irányba vagy a hegyes vidékekre menekülnek az egyre forróbb természetes élőhelyükről, az emberre és az őshonos fajokra is veszélyes betegségeket hordozva magukkal. A madárinfluenza is ezért terjed egyre könnyebben a vadon élő állatok körében. A tengerszint emelkedése és más tényezők a szárnyasokat a szárazföld belseje felé szorítják, ahol nagyobb eséllyel találkoznak más fajokkal.
Az extrém időjárási jelenségek is fontos tényezői a fertőzések gyakoriságának. A szélsőséges meteorológiai eseményeket nagyrészt a felmelegedés okozza, az aszályok és árvizek pedig elősegítik a járványokat.
Erre bizonyíték, hogy Ázsiában a koleramegbetegedések száma minden évben kilő a monszunévszakban, ugyanis a vízben tenyésző baktérium az áradások segítségével bejut az ivóvízrendszerbe, tömeges megbetegedést okozva. Az ismétlődő ázsiai helyzet arra is rávilágít, hogy a világ szegényebb részei a legkiszolgáltatottabbak a globális felmelegedés miatt fenyegető járványoknak.
A WHO (az ensz Egészségügyi Világszervezete) aggodalmát fejezte ki azon országokért, ahol az egészségügy fejletlen vagy alulfinanszírozott, és ez nehezíti a küzdelmet a járványokkal.
Az El Niño időjárási jelenség és a globális felmelegedés együttes hatása miatt 2023 júliusa volt a feljegyzett történelem legmelegebb hónapja, sőt, egyes kutatók szerint az utóbbi 120 ezer év legforróbbja is. A tudósok döntő többsége egyetért abban, hogy a földi élet egyre nehézkesebb lesz az ember számára, ha a hőmérséklet-emelkedést nem sikerül rövid időn belül megállítani.
A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amely egyre könnyebben érzékelhető a mindennapi élet során. Korunk több válsága, így a migrációs krízisek mögött is egyértelműen ott az éghajlatváltozás. Az élelmiszer- és vízhiány miatt évente mintegy 20 millió ember kénytelen elhagyni az otthonát. A felmelegedést okozó emberi tevékenységeknek számos egészségügyi következményük is van.
csak a légszennyezés 7 millió áldozatot követel minden évben.
Ez pedig annyi ember, mint Szerbia teljes lakossága.
(Borítókép: Arterra / Universal Images Group / Getty Images)