Ezúttal kissé másként zajlik az uniós külügyminiszterek szokásos tanácskozása, amelyen ott van az uniós fődiplomata, Josep Borrell is, hiszen nem Brüsszelben, hanem Kijevben ülnek össze.
A találkozón azonban nem minden tagállam képviselteti magát miniszteri szinten. Az Index kérdésére, hogy Szijjártó Péter ott lesz-e, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője elmondta, Magyarországot Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviseli a tanácskozáson. Nem Magyarország az egyetlen, amely nem külügyminiszteri szinten képviseli magát az ülésen – írta Paczolay Máté.
Az Index egyébként diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy négy tagország nem képviselteti magát külügyminiszteri szinten. Ezek: Svédország, Lengyelország, Lettország és Magyarország.
A Politico című brüsszeli hírcsatorna úgy tudja, hogy a tanácskozáson szó lesz az OTP ügyéről is. Múlt pénteken derült ki, hogy az ukrán korrupcióellenes ügynökség (NAKH) felfüggesztette, de nem vette le véglegesen az OTP Bankot a listáról. Akkor a magyar külügy úgy reagált, hogy lényegi változás nem történt azzal, hogy az ukránok ideiglenesen felfüggesztették az OTP nemzetközi háborús szponzori státuszát.
Előzőleg a magyar vezetés többször jelezte, hogy amíg az OTP Bank ügye nem rendeződik, addig Magyarország még csak megvitatni sem hajlandó az ukrajnai fegyverszállítások további európai uniós finanszírozásának ügyét.
A NAZK múlt heti közleménye egyébként egyértelművé tette, hogy cserébe elvárják Magyarországtól, támogassa az Európai Békekeret 500 millió eurós részletének átutalását Ukrajnának fegyvervásárlásra.
A Politico forrásai szerint komoly tárgyalások folytak a színfalak mögött Budapest és Kijev között a magyar vétó megszüntetése érdekében. Egy ukrán forrás egyenesen azt állította, hogy már le is vették az OTP Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról, ahová még májusban került fel. Az ok az volt, hogy a bank folytatta tevékenységét orosz területen, és több millió ügyfele révén – az orosz hitelezési törvényt betartva – gyakorlatilag támogatja a senki által el nem ismert Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokat.
Az ukrán külügyminiszter a találkozó előtt elmondta, mindenképpen szó lesz az uniós lőszergyártás felgyorsításáról, hogy az ukrán honvédők így lépést tudjanak tartani az orosz háborús gépezettel az utánpótlás előállítása terén. Dmytro Kuleba javasol egy olyan napirendi pontot is, amelynek során újabb Moszkva-ellenes szankciókat vázolnának fel, amelyek csökkentenék az orosz fegyvergyártás és hadiipar potenciálját. Ezáltal kevesebb tankot, drónt vagy éppen rakétát tudnának előállítani az oroszok.
Kérdezték a külügyminisztert arról is, hogy mennyiben változhatnak meg a most szombati szlovákiai és a közelgő – október 15-i – lengyel választások végeredményei nyomán a kétoldalú kapcsolatok. Kuleba diplomatikus válasszal hajolt el a kérdés elől, és azt mondta, nem tartanak változástól, mert a választási kampányban elhangzott kemény kijelentések idővel felpuhulnak, és mindkét nép tudatában lesz annak, hogy Ukrajna biztonsága egyben az ő biztonságukat is jelenti.
(Borítókép: Kijev 2023. augusztus 23-án. Fotó: Yevhenii Zavhorodnii / Global Images Ukraine / Getty Images)