Az Európai Bizottság alelnöke közölte: a sajtóhírekkel ellentétben az EU nem tett engedményt a magyar kormánynak Ukrajna pénzügyi támogatásáért cserébe. Vera Jourová szerint ezek az információk csak alaptalan spekulációk.
Mint arról az Index is írt, a Financial Times korábban úgy értesült, hogy az Európai Unió november végéig feloldhatja a Magyarországnak járó uniós források egy részét, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást, amennyiben Orbán Viktor támogatja az uniós költségvetés feltöltését annak érdekében, hogy további támogatást nyújthassanak Kijevnek.
A hvg.hu azonban most arról értesült: ez nemhogy nem igaz, hanem pont, hogy kicsit távolabb kerültek az első kifizetések. Stefan de Keersmaecker, a Bizottság illetékes szóvivője úgy nyilatkozott a helyzetről, hogy
MAGYARORSZÁGNAK ELŐSZÖR IS NYILATKOZNIA KELL A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG KÉRDÉSÉBEN, MIELŐTT A FORRÁSOK FELOLDÁSA SZÓBA KERÜLHETNE.
A hvg.hu szerint a Financial Times által közölt 13 milliárd euró egy része a Magyarországnak járó 22 milliárd eurós, hétéves kohéziós keretnek. A 22 milliárdos keret egészét az igazságszolgáltatási reformhoz és az igazságszolgáltatás függetlenségéhez köthető hiányosságok, viszont egy részét –6,3 milliárd eurót – egy másik eljárás, a jogállamisági feltételrendszer blokkolja, 2,5 milliárdot pedig egyéb Magyarországgal szembeni vádak – a menekültekkel való bánásmód, az LMBTQ-közösség hátrányos megkülönböztetése és az akadémiai szabadság megsértése – miatt nem ad oda Brüsszel.
A maradék 13 milliárdért 4 úgynevezett szupermérföldkő teljesítését vállalta a kormány. Az erről szóló dokumentumokat július közepén küldték el, és a Bizottságnak három hónapja van az értékelésre, pozitív értékelés esetén további két hónapja a számlák rendezésére (ezzel kapcsolatban ráadásul a az Európai Bizottság csak javaslatot tesz, a döntést a tagállamok hozzák meg, ami újabb határidőket, további késést jelent).
Ezt a folyamatot azonban akasztotta meg most az, hogy egy levélre választ várnak Brüsszelben a magyar kormánytól.
Stefan de Keersmaecker ezzel kapcsolatban vázolta: „2023 júliusában Magyarország hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot, hogy fontolóra veszi az Alapjogi Charta horizontális engedélyezési feltételének teljesítését a bírói függetlenség területén. A Bizottság alaposan elemezte a Magyarország által továbbított információkat.
Úgy gondoljuk azonban, hogy további pontosításokra van szükségünk annak értékeléséhez, hogy teljesül-e a bírói függetlenség horizontális engedélyezési feltétele. Ezért szeptember 26-án kérdéseket nyújtottunk be a magyar hatóságoknak. Amint Magyarország válaszol ezekre a kérdésekre, a Bizottság folytatja az értékelést
– fogalmazott Stefan de Keersmaecker.
A hvg.hu szerint ez a levelezés felfüggeszti a bizottsági határidő számítását, és egy hónapos postafordultával számolva már november második felére tolódhat ki az a Bizottság értékelésének közzététele. Akkor pedig nem biztos, hogy Magyarország idén még bármit is lát ezekből a forrásokból. Stefan de Keersmaecker ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Amíg az engedélyezési feltételek nem teljesülnek, a Bizottság nem térítheti meg a kifizetési kérelmekben szereplő kapcsolódó kiadásokat a programok végrehajtása során felmerült kiadásokra vonatkozóan.
Egy másik bizottsági forrás ugyancsak egyértelművé tette a hvg.hu-nak: a fenti eljárás nem érinti a jogállamisági mechanizmus miatt blokkolt forrásokat, ott ugyanis újabb 21 szupermérföldkövet kellene teljesíteni (e mérföldkövekkel kapcsolatban már régóta vita van a kormány és az Európai Bizottság között).
Arra a kérdésre pedig, hogy született-e megegyezés a Bizottság és a magyar kormány között, Vera Jourová, a Bizottság alelnöke úgy felelt egy brüsszeli sajtótájékoztatón: nincs, „ez alaptalan spekuláció”.