Az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagykövetei megállapodásra jutottak az új közös európai menekültügyi és migrációs politika utolsó eleméről, a válsághelyzetekről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási mandátumukról, amely magában foglalja a migráció eszközként való felhasználásának meghatározását is.
Ez az álláspont képezi majd a tanács elnöksége és az Európai Parlament közötti tárgyalások alapját. Az új jogszabály létrehozza azt a keretet, amelynek értelmében a migrációs válsághelyzetben lévő tagállamok szolidaritási hozzájárulást kérhetnek más uniós országoktól.
Ez magában foglalja a menekültek más tagországokba való áttelepíthetőséget is, továbbá a szolidáris tagállamok átvehetik a menedékjogi elbírálások felelősségét más tagállamoktól, illetve pénzügyi hozzájárulással támogatnák a válsághelyzetben lévő országokat.
„E rendkívüli intézkedések és e szolidaritási támogatás a tanács engedélyéhez kötöttek, a szükségesség és az arányosság elvével összhangban, valamint a nem uniós állampolgárok és hontalanok alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett” – olvasható az Európai Tanács közleményében.
Az uniós tagállamok közötti megállapodáshoz minősített többségre volt szükség, Magyarország és Lengyelország ellene szavazott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy a teljes paktumot az Európai Parlament jövő évi jogalkotási ciklusának vége előtt jóvá kell hagyni.
A miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának kezdetén mondott beszédében közölte, hogy a legnagyobb ellentét Magyarország és Brüsszel között a menekültkérdésben tapasztalható. Arról is beszélt, hogy Magyarország nem teljesítheti a „brüsszeli bürokraták” követeléseit. „Nem lesznek migránstáborok és migránsgettók”. Úgy vélte, nem migránskvóta kell, hanem biztonság és határőrizet. Csak az léphet be Magyarországra, akinek kérelmét már elbírálták, és erre engedélyt kapott – jelentette ki.
Éppen az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Brüsszel követel. Megszorításokról szó sem lehet, a családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni novemberben a további emelést, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenteni kell, a belföldi vállalati tulajdont növelni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal
– mondta a miniszterelnök.