Ferenc pápa az eddigi legerősebb nyilatkozatot tette a felgyorsuló klímaválságról, amelyért a nagy iparágakat és a világ vezetőit, valamint a felelőtlen nyugati életmódot tette felelőssé. Elmondása szerint a klímaváltozás egyes hatásai már visszafordíthatatlanok az elkövetkezendő száz évre biztosan, példának az óceánok melegedését és savasodását, valamint az oxigénszint csökkenését hozta fel.
„A világ, amelyben élünk összeomlóban van és talán közeledik a törésponthoz, a mi válaszaink pedig nem megfelelőek ezekre a történésekre” – írta a pápa a Laudate Deum (Dicsértessék Isten) című 7000 szavas enciklikájában.
A pápa súlyosan bírálta a klímaváltozás tagadókat. Úgy fogalmazott,
minden tagadási, elhallgatási, szépítési vagy relativizálási kísérlet ellenére a klímaváltozás jelei itt vannak és egyre nyilvánvalóbbak. Senki sem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elmúlt években szélsőséges időjárási jelenségeknek, gyakori, szokatlan, hőhullámmal teli időszakoknak, aszályoknak és más kiáltásoknak lehettünk tanúi.
Hozzátette, ha továbbra sem veszünk tudomást a jelenségről, az éghajlatváltozás egyre rosszabb lesz és egyre gyakoribbá fog válni a szélsőséges időjárás.
A pápa különös figyelmet fordított a gazdag országok felelősségére az éghajlatváltozásért. Emellett a vezetőket és a vállalkozásokat is hibáztatta,
amelyek – szerinte – a rövid távú profitot és nyereséget helyezik előtérbe az éghajlatvédelmi intézkedésekkel szemben.
„Sajnálatos módon a klímaválság nem éppen a nagy gazdasági hatalmakat érdekli, akiknek a lehető legnagyobb profit a legfontosabb, minimális költséggel és a legrövidebb időn belül” – fogalmazott.
Még saját egyházát is bírálta, utalva „bizonyos elutasító és aligha észszerű véleményekre, amelyekkel még a katolikus egyházon belül is találkozom”.
A pápa 2015-ös enciklikáját folytatta idén, ugyanis az akkori szinódus alkalmával fogalmazta meg első, teljes egészében az ökológiai kérdéseknek szentelt írását, amely azóta a papság egyik sarokkövévé vált.
Idei közleménye az ENSZ november végén Dubajban kezdődő COP28 klímakonferenciája előtt jelenik meg, ahol az országok „globális helyzetfelmérésen” vesznek részt, hogy megállapítsák, milyen gyorsan haladnak az éghajlati célok felé.