Tényleg átvette Jevgenyij Prigozsin fia a Wagner-zsoldoscsoport irányítását? Mit lehet tudni Pavel Prigozsinról? Hány ága van már Wagnernek? A XXI. Század Intézet vezető kutatója válaszolt az Indexnek.
Az ukrán UNIAN hírügynökségre hivatkozva számoltunk be arról, hogy egy állítólagosan Wagner-közeli Telegram-csatornán közölték: a zsoldoscsoport vezetését nemrég Jegvgenyij Prigozsin 25 éves fia, Pavel Prigozsin (az ukrán forma szerint Pavlo) vette át. Meg nem erősített hírek szerint már tárgyalásba is kezdett az orosz Nemzeti Gárdával arról, hogy hozzájuk betagozódva térnének vissza az ukrán frontra, de anélkül, hogy szerződést írnának alá az orosz védelmi minisztériummal.
Egyes források szerint nem Pavel Prigozsin a zsoldoscsoport tényleges vezetője, hanem csak a Wagner biztonsági főnökének, Mihajlo Vatanyinnak a „bábja”. Pavel Prigozsinról eddig nem sokat lehetett olvasni a sajtóban, az ukrán nemzeti korrupcióellenes ügynökség honlapja szerint apja miatt számos állam szankciókat vezetett be vele szemben is.
„Pavel Prigozsin neve inkább apja halála után került szóba, mint örökös, akinek feladata lehet egyben tartani a vezető nélkül maradt családi üzleti birodalmat” – nyilatkozta Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek. Mint lapunknak elmondta: Pavel Prigozsin 1998-ban született, apja egy tavalyi interjúban azt állította, 18 évesen teljesítette a sorkatonai szolgálatot, majd Szíriában és más „forró pontokon” szolgált a Wagner kötelékében.
Orosz oknyomozó portálok találtak néhány, a nevén lévő vállalkozást Szentpéterváron, azonban túl sok mindent nem lehet tudni eddigi tevékenységéről. Arról sem lehet, hogy milyen tényleges hatalmi pozíciója van, ha van egyáltalán. Apja üzleti birodalmának egy része már biztosan elveszett.
„Jevgenyij Prigozsin médiabirodalmát már a sikertelen zendülés után elkezdték felszámolni, afrikai érdekeltségei pedig valószínűleg szintén más kezekbe kerülnek” – mutatott rá Kosztur András, aki azonban hozzátette, hogy a Prigozsin-családnak más, a civil szektorokban is jelentős érdekeltségei vannak (például az étkeztetésben és az építőiparban), ezek a vállalkozások számos állami megrendeléshez jutottak, illetve számos jelenleg is futó projektjük lehet.
Teljes eljelentéktelenedéstől tehát nem kell tartaniuk a családtagoknak, az azonban kétséges, hogy Pavel Prigozsin olyan befolyásra tehetne szert, mint az apja, és hogy egyáltalán meg merne kockáztatni olyan politikai kirohanásokat, amelyek az elhunyt Wagner-vezérre jellemzők voltak
– jelentette ki a kutató.
Azzal kapcsolatban, hogy ki vezetheti most a Wagnert, Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsoldoscsoport ma már nem létezik a korábbi formájában. Az biztos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „önkéntesek toborzásával” bízta meg a veterán Wagner-parancsnokot, Andrej Trosevet. Az erről szóló egyeztetések egy részletét a Kreml is közölte, és még Prigozsin életében is felmerült, hogy a wagneresek Trosev vezetése alatt folytathatnák harci tevékenységüket.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Trosev vélhetően azért felel, hogy a Wagner „árván maradt” tagjait valamilyen új szervezeti formába integrálják, vélhetően a védelmi minisztérium védnöksége alatt – erre utal, hogy Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes társaságában fogadta őt Vlagyimir Putyin.
„Az szinte biztosnak tűnik, hogy Jevkurovra bízták az afrikai Wagner-érdekeltségek gondozását, erre utalnak a sűrű afrikai útjai, amelyek Líbiát, Burkina Fasót, Malit és a Közép-afrikai Köztársaságot is érintették, de nigeri delegációval is találkozott” – tette hozzá Kosztur András. Az szerinte még kérdés, hogy tartósan a védelmi minisztériumhoz kerülnek-e ezek az érdekeltségek, vagy kapnak egy új, formálisan az üzleti életből érkező védnököt. Ugyanakkor Pavel Prigozsin felbukkanása – amely jelenleg még csak egy pletyka – egyelőre nem illeszthető be pontosan ebbe a képbe.
Elképzelhető, hogy egy, az apjához leginkább lojális harcosokból álló, szűkebb alakulatot az üzleti birodalma kötelékében tartva próbál majd visszavinni a frontra, a védelmi minisztérium helyett a Roszgvargyija, azaz az orosz nemzeti gárda felügyelete alatt. De az sem zárható ki, hogy a Trosev-féle alakulatok szimbolikus megerősítését szolgálja majd a felbukkanása. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy nem sokkal a Pavel Prigozsin felbukkanásáról szóló hírek előtt megjelent egy olyan cikk is az orosz médiában, amely azt írta, hogy a Wagnernek jelenleg legalább három ága van: a fronton már jelen lévő vagy oda tartó Trosev-féle alakulatok, a Lótusz hívónevű, Anton Jelizarov vezette afrikai ág és a hátországi kiképzésért felelős Zahar Prilepin-féle ág
– fejtette ki Kosztur András.
Utóbbi ismert orosz író és politikus, aki részt vett a donbászi harcokban már 2016 és 2018 között is, idén januárban pedig a Roszgvargyija kötelékében tért vissza a frontra. Hazatérte után bombamerényletet hajtottak végre ellene, azonban túlélte, és jelenleg is lábadozik.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója kiemelte: a Wagner helyzete bonyolult és a jövője kérdéses, ráadásul az érintettek érthető okokból nem sietnek tiszta vizet önteni a pohárba.
(Borítókép: Stringer / AFP)