Az Európai Unió hamarosan olyan törvényt alkothat, amely példátlan módon támogatja a médiapluralizmust és a sajtószabadságot a tagállamokban.
Kedden az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt – olvasható az Európai Parlament honlapján. A döntést 448-an támogatták, 102-en ellenezték (a Fidesz valamennyi EP-képviselője), 75-en tartózkodtak (köztük a KDNP képviselője, Hölvényi György).
A javaslat parlamenti támogatása nyomán a következő lépés az lesz, hogy már 2023. október 18-án megkezdődnek az egyeztetések az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal a törvény végső szövegéről és a hatálybalépésről.
A Cél az, hogy még a 2024-es európai parlamenti választások előtt hatályos legyen a médiaszabadságról szóló törvény.
A téma jelentéstevője, a német néppárti Sabine Verheyen szerint a hatályba lépés tavaszi határideje azért szorít, mert mivel a szabályozást zömében a magyar médiahelyzet tette szükségessé, ezért ha csúszik annak életbe lépése, akkor félő, hogy az annak elfogadásában ellenérdekelt magyar és lengyel soros uniós elnökségek pihentetni fogják a javaslatot.
A jogszabály hangsúlyozottan kiáll amellett, hogy
a közmédia nem válhat egyetlen párt propagandaeszközévé sem.
Továbbá tilos lenne az újságírókat forrásaik és ezáltal titkosított információik felfedésére kényszeríteni. Tiltott lenne kémprogramok használata az újságírók megfigyelésére. Kémprogramok használata egyébként is csak végső eszközként, eseti alapon lehet indokolt, ha valamilyen súlyos bűncselekmény, például terrorizmus vagy embercsempészet kivizsgálásához egy független igazságügyi hatóság ezt elrendeli.
A jogszabály minden médiacéget – a mikrovállalkozásokat is – arra kötelezne, hogy hozza nyilvánosságra tulajdonosi szerkezetét. Az átláthatóság vonatkozik az állami hirdetések elosztására is. Ennek biztosítására azt javasolják, hogy egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor ne kaphasson többet az állami hirdetésekből egy tagországon belül, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka.
Ezzel lehetne el kerülni a függést az állami megrendelésektől. A közpénzek kiosztásának feltételeit pedig nyilvánossá tennék.
Része a jogszabálynak egy olyan mechanizmus felállítása, amely a tartalomeltávolítást ellenőrzi. A platformoknak a médiaszolgáltatók nyilatkozatai alapján mindenekelőtt különbséget kellene tenniük független és nem független források között. Amennyiben egy adott tartalmat el kívánnak távolítani, vagy korlátozni kívánják a közzétételét, szándékukról 24 órával korábban értesíteniük kell az érintett médiaszolgáltatót, hogy az reagálni tudjon.
Ha a 24 óra elteltével a platform továbbra is úgy ítéli, hogy a tartalom ellentétes használati feltételeivel, akkor törölheti vagy korlátozhatja azt, vagy felkérheti a nemzeti hatóságot, hogy haladéktalanul hozzon végső döntést.
Ha azonban a médiaszolgáltató úgy véli, hogy a platform döntése nem kellően megalapozott és sérti a médiaszabadságot, akkor joga van bíróságon kívüli vitarendezési testülethez fordulni.
A megszavazott jogszabályjavaslat rendelkezik egy független szerv, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület felállításáról is. A képviselők szerint a leendő testületet mind jogilag, mind működésében le kell választani a Bizottságról, hogy attól függetlenül tevékenykedhessen. Továbbá független szakértői csoportot kellene létrehozni a médiaágazat és a civil társadalom képviselőiből, hogy ennek a testületnek a munkáját segítse.
Az Európai Parlament döntése után nyilatkozott a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályról a Politicónak az értékekért és átláthatóságért felelős biztos. Az új intézkedések, amelyek elsődleges célja a sajtó szabadságának és a minél több vélemény megjelenésének a biztosítása, bizonyára tüske lesz a köröm alatt a magyar kormány számára, amely mára már gyakorlatilag a magyar sajtó háromnegyede fölött szerezte meg a befolyást – állítja a Riporterek Határok Nélkül legutóbbi World Press Freedom indexe.
Nem egyszerű egy olyan rendszerben rendet tenni, ahol szinte mindenki egyetlen uralkodó párttól függ, és ahol nincs tisztességes közmédia, csak állami média van – jegyezte meg a biztos, az Európai Bizottság alelnöke. Viszont az új szabályozások végül is rendet tehetnek az átláthatóság és a a függetlenség terén, hiszen komoly vizsgálatok várhatók a kibogozhatatlan média-összefonódások és az arra vonatkozó törvények terén.
Ha nem lesz ebben partner, akkor az bizony sokba fog fájni a magyar kormánynak
– hangsúlyozta Vera Jourová, a jogszabályt be nem tartókra váró büntetésekre utalva.
Az újságírói függetlenséget, az újságíró forrásainak a védelmét pedig egy francia eset kapcsán említette a biztos. Nemrégiben azért tartóztattak le a francia hatóságok egy újságírót, Ariane Lavrilleux-t, mert a francia és az egyiptomi kémszervezetek állítólagos vélt együttműködéséről számolt be. Ez persze nem tetszett Párizsnak, amely nagy erőkkel kezdett lobbizni, hogy felpuhítsa a jogszabály javaslatait. Ezt a magatartást a franciák részéről Jourová „arrogánsnak" nevezte.
(Borítókép: Vera Jourová. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)