Míg a lengyelek kétharmada véli úgy, hogy további szankciók szükségesek Moszkvával szemben, addig mindössze a magyarok 8 százaléka gondolja ugyanezt – derül ki a Pew Research Center nemzetközi közvélemény-kutatásából. A felmérés legérdekesebb megállapításait mutatjuk be.
Míg 2022-ben még mindkét ország elítélte Oroszország invázióját Ukrajna ellen, amikor az ENSZ-ben kellett szavazni, addig mára – mint azt az eltelt időszak mutatja – elég eltérő lett az oroszokhoz fűződő viszony a két országban.
Az alábbi táblázat felső része azt mutatja, hogy hol mennyire vélik úgy, hogy Oroszország fenyegetést jelent a szomszédaira. A lengyelek jelentős számban (77 százalék), míg a megkérdezett magyarok harmada (33 százalék) gondolja veszélyesnek Oroszországot a szomszédos államokra. A magyarok nagyjából negyede (27 százalék) nem tart az oroszoktól, míg ugyanez az érték a lengyeleknél mindössze öt százalék.
A táblázat középső részéből kiderül, hogy a kérdésre, mely szerint hazája számára mely állammal fontosak a szoros kapcsolatok, a lengyelek háromnegyede (76 százalék) az Egyesült Államokat jelölte meg. Amikor először tették fel ezt a kérdést még 2019-ben, akkor 47 százalékponttal kisebb arányban választották a lengyelek az USA-t. Érdekes módon egyetlenegy lengyel megkérdezett sem vélte úgy, hogy az oroszokkal kellene szorosabbra fűzni a viszonyukat.
A magyarok esetében a kép teljesen más. Míg 17 százalékuk szerint Amerikával kell szoros kapcsolatokra törekedni, addig az orosz relációt 11 százalék támogatja. Viszont a megkérdezettek nagyjából fele (56 százalék) véli úgy, hogy fontos a mindkét hatalommal fenntartott kapcsolat. A 2019-es felmérés alkalmával ugyanerre a kérdésre nagyjából a lengyelek és a magyarok fele válaszolt úgy, hogy mindkét országgal fontos a szoros kapcsolatrendszer fenntartása.
A táblázat alsó harmada arra a kérdésre kereste a választ, hogy növelni vagy csökkenteni kellene a Moszkva-ellenes nemzetközi szankciók számát. Itt is homlokegyenest eltérő válaszok születtek, mert míg a lengyelek kétharmada (67 százalék) növelné a szankciós nyomást, addig a magyarok mindössze nyolc százaléka vélekedik hasonlóan. Amikor 2015-ben a Krím félsziget orosz annektálása után tették fel ezt a kérdést, akkor a válaszadó lengyelek közül 18 százalékponttal kevesebb sürgetett további szankciókat.
A magyarok majdnem fele (48 százalék) szerint viszont csökkenteni kellene az Oroszország elleni szankciókat. Ugyanezt mindössze a lengyelek három százaléka gondolja.
A 2023 márciusában-áprilisában készült felmérés alkalmával 2029 felnőtt lengyelt és magyart kérdeztek meg a Pew Research munkatársai. Ez egyébként egy független amerikai agytröszt.
Az erőszak vagy háború elől menekülők befogadását a lengyelek 52 százaléka támogatja, míg a magyaroknál ez a szám 49 százalék. A háború kitörése óta egyébként Lengyelország határain belül 960 ezer ukrajnai menekült él, míg Magyarországon 50 ezer.
Azonban ez az arány változott ahhoz képest, amit 2022-ben, a háború kitörését követően mértek. Akkor még tíz lengyelből nyolc mondta, hogy támogatja a háború elől menekülők befogadását, míg tíz magyarból nagyjából hat volt ugyanezen a véleményen. Egy évvel később ez az arány a lengyelek esetében 28, míg a magyaroknál 14 százalékkal csökkent.
(Borítókép: Az ukrán „Ukrajna útja” jótékonysági szervezet önkéntes tagjai segítenek a polgároknak evakuálni a frontvonalhoz közeli régiókból 2023. szeptember 27-én. Fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu Agency / Getty Images)