A világ legdrágább városának számító Szingapúrban mindig is nagy luxus volt, ha valaki saját autóval rendelkezett. De mostanság a kocsihoz jutás költségei tényleg az egekbe szöktek.
Mielőtt megvennénk a kiszemelt járművet, a leendő tulajdonosnak előbb be kell szereznie egy tíz évre szóló úgynevezett jogosultsági igazolást (Certificate of Entitlement – COE). Ez most 104 ezer szingapúri dollárba (1 szingapúri dollár 268 forint), azaz mintegy 27,8 millió forintba kerül. És akkor még nincs is autónk! A helyi szárazföldi közlekedési hatóság adatai szerint ez négyszerese a 2020-as engedélyezési árnak.
Ez pedig arra jogosítja fel a tulajdonosát, hogy egy úgynevezett „A” kategóriás, azaz alsó- vagy középkategóriába sorolható autót vegyen, maximum 1600 köbcentiméter űrtartalomig.
Akik nagyobb járművet, mondjuk egy dzsipet, terepjárót szeretnének, azoknak még inkább a zsebükbe kell nyúlniuk.
Egy „B” kategóriás engedély ugyanis most 146 ezer szingapúri dollárba, vagyis 39 millió forintba (!) kerül. Ennek ára korábban „csak” 37 és fél millió forintnak megfelelő szingapúri dollár volt.
Ezután jön csak az új autó vásárlása.
A korlátozást 1990-ben vezették be a városállamban, amelynek kis területe behatárolja az úthálózat terjeszkedését. Jelenleg majdnem hatmillió ember él az ázsiai városban, viszont lenyűgözően jól működik a városi tömegközlekedés. Nagyon büszkék a város vezetői arra is, hogy a kvótarendszer segítségével nem kell szembesülniük más ázsiai metropoliszok szokásos mindennapjaival: a szmogban fuldokló, végeláthatatlan dugóban araszoló kocsisorokkal.
Ha most valaki az engedély (COE), a befizetett regisztrációs díjak, adók után vesz egy alapfelszereltségű Toyota Camry Hybridet, akkor az egész mutatvány 183 ezer amerikai dollárnak megfelelő összegbe fáj (körülbelül 67 millió forint). Ha ugyanezt a típusú kocsit az Egyesült Államokban állítják forgalomba, akkor az 28 500 amerikai dollárba, vagyis nagyjából 10 és fél millió forintnak megfelelő összegbe kerül (1 amerikai dollár = 366 forint).
A koronavírus-járvány idején, 2020-ban, kevesebben vettek új autót, így az engedély ára „mindössze” 30 ezer szingapúri dollárba került. Azonban a járvány utáni időszakban, amikor a gazdaság is beindult, megélénkült az autópiac, bár így is 950 ezer darabban korlátozzák a Szingapúr útjain futó járművek számát. Tehát új engedélyhez akkor lehet jutni, ha egy-egy régi kocsit kivonnak a forgalomból.
Jelenleg vergődnek az autókereskedések. Ricky Goh, egy helyi kereskedő azt mondta a CNN-nek, hogy majdnem elájult, amikor meghallotta, mekkorát emeltek az új engedélyek árán.
Az eladások nagyon gyatrán mennek, aminek a tetejébe még az engedély árán is emeltek. Egy átlag szingapúri családnak évekig kell spórolnia, ha autót szeretne venni
– kesergett. A helyiek szerint Szingapúr – amely a legdrágább város a világon jelenleg – szinte megfizethetetlen, különösen az elmúlt időszak megugró inflációja és a mára már lassuló gazdaságnak köszönhetően.
Egy államilag támogatott kislakás vásárlása körülbelül 125 ezer szingapúri dollárra rúg, ami hozzávetőleg 33 millió forintnak felel meg. Az önkormányzati lakások fenntartása is egyre költségesebb. A szingapúri háztartások átlagos havi jövedelme nagyjából 10 ezer szingapúri dollár körül van. Így már az sem ritkaság manapság, ha valaki inkább eladja nehezen beszerzett autóvásárlási engedélyét vagy magát a kocsit – számolt be a Reuters.
Ahogy az egyik helyi szociológus, Tan Ern Ser mondja, a drágaság az utóbbi időben gyakorlatilag megölte a „szingapúri álmot”, vagyis a társadalmon belüli előrejutás lehetőségét, és elzárta az utat a szingapúri középosztály előtt, hogy mindenki megszerezze az ott nagyon áhított három dolgot: a jó jövedelmet, saját lakást és kocsit.
(Borítókép: Pita Simpson / Getty Images)