A törvényhozók szerint igazságtalan, hogy a légitársaságok különdíjat számítanak fel a kézipoggyászért, elvégre az egy utazás elengedhetetlen kelléke. Állásfoglalásukban arra szólították fel a légitársaságokat, hogy töröljék el az „észszerű” méretű kézipoggyászok díját, és egységesítsék a kézipoggyászok méretének szabályozását.
Követelésük teljesen érthető. A Magyarországról induló járatokon például légitársaságonként eltérő a gépre ingyenesen felvihető poggyász mérete, tömege; sőt olyan cég is akad, amely még a kis méretű táska felvitelét is tiltja.
„Nem lehet árucikként kezelni egy alanyi jogot, és nem alkalmazható olyan üzleti modell, amely a fogyasztói jogok sárba tiprásával növeli a profitot” – idézte a Politico az Európai Parlament Renew frakciójának spanyol képviselőjét. Jordi Canas a szabványosított díjmentességet szorgalmazta, és frusztrálónak nevezte, hogy a légi fuvarozók „ismételten visszaélnek az európai polgárok jogaival”.
Az ő véleményét is tükröző EP-állásfoglalás felszólítja a légitársaságokat, hogy tartsák tiszteletben az Európai Bíróság 2014-es ítéletét, amely kimondta: az „észszerű” méretű és súlyú kézipoggyász a légi utazás „szükséges eleme”, ezért az utasoknak nem kell különdíjat fizetniük érte.
A felvetés azért is jogos, mert a jegyárak teljesen elszálltak: az idén 40 százalékkal kerültek többe, mint a járvány előtti években.
A kézipoggyász okán teljesen „abszurd” helyzet alakult ki – állapította meg az európai fogyasztóvédelmi szervezet, a BEUC vezető jogtanácsosa.
„Egyes légitársaságok gyakorlatából kiderül, hogy nem is foglalkoztatja őket a kérdés” – érvelt Steven Berger, aki emiatt sürgeti az egységes szabályozást.
Olyanra is volt példa, hogy az utasok ingyenesen vitték fel a kézipoggyászt a járatra, aztán ugyanaz a légitársaság a visszaúton pénzt követelt ugyanazért a táskáért.
Azt is kifogásolta, hogy – amint az a magyar példából is látható – a légitársaságok eltérően szabályozzák a kézipoggyász méretét és tömegét. Ez akkor okoz gondot, amikor valaki utazás közben légitársaságot vált, arról nem is beszélve, hogy az utasnak néha különböző méretű bőröndöket kell vásárolnia a légitársaság szeszélyétől függően.
A légitársaságok azzal védekeznek, hogy általában ingyenesen engedélyezik egy kisebb méretű táska felvitelét.
A szabványosítási szándék valószínűleg csökkentené az utasok által jelenleg élvezett rugalmasságot, és befolyásolná a légi utazás költségeit és kényelmét
– reagált az iparágat tömörítő Airlines for Europe.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a fedélzeten biztonságosan elférő táskák mérete és száma a repülőgép típusától és konfigurációjától függ. Egy tipikus Boeing repülőgépen 90 nagyobb kézipoggyász fér el, míg egy szabványos Airbuson ez a szám 75–85 között mozog.
A kézipoggyász szabályozását az EP önállóan nem döntheti el, ehhez az Európai Bizottság és az uniós tagállamok támogatására is szükség van.
A bizottság a kérdést „jelenleg vizsgálja” a légi közlekedési rendelet hatásvizsgálatának részeként, amely az iparágat érintő egyéb intézkedésekre is kiterjed. Az értékelés azonban már 2019 óta tart. A szabályozás kényes voltára utal, hogy tiszteletben kell tartani a „légitársaságok kereskedelmi szabadságát”.
A testület arra is figyelmeztetett, hogy a kézipoggyászok szabványos minimális méretének és súlyának meghatározása „nem szándékolt következményekkel” járna, azaz megdrágítaná a légi közlekedést.
A spanyol fogyasztóügyi minisztérium augusztusban vizsgálatot indított több fapados légitársaság ellen a kézipoggyász és egyéb extrák, például az ülések különdíja miatt.
A légitársaságok látszólag versenyképes árakat kínálnak hirdetéseikben, ami „kiváltságos” pozíciót biztosít számukra a keresőmotorok találataiban.
Ugyanakkor az utasok végül sokkal többet fizetnek a repülőjegy eredetileg meghirdetett áránál – érvelt a spanyol minisztérium.
Köztudott, hogy egyes fapados légitársaságok azért kínálnak látszólag olcsó jegyeket, mert minden egyéb szolgáltatásért – például a kézipoggyászért, az ülőhelyért vagy a harapnivalóért pénzt kérnek az utasoktól.
A Ryanair korábban fontolóra vette, hogy a mosdó használatát is felszámítja. „Ha józanul állunk hozzá a dolgokhoz, akkor ezzel rengeteg felesleges WC-látogatást lehetne megelőzni, ami amúgy is sok utast bosszant a repülőgép fedélzetén” – indokolta a lehetséges díj bevezetését az ír fapados légitársaság főnöke, Michael O’Leary még 2009-ben.
(Borítókép: Frank Rumpenhorst / picture alliance / Getty Images)