Az Euro-mediterrán Szeizmológiai Központ mérései szerint 5,0-s erősségű földrengés volt Szlovákiában, amelyet még Magyarországon is érezni lehetett. Az utóbbi hónapokban több alkalommal is rengett a föld Békés vármegyében.
Földrengés volt Szlovákiában, Homonna városában magyar idő szerint 20:23-kor, amelyet Magyarországon, Lengyelországban, és Ukrajnában is érezni lehetett. Az Android Earthquake Alerts System 5-ös erősségűre becsülte a földrengést,
az Euro-mediterrán Szeizmológiai Központ mérései is ezt erősítették meg.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója is posztolt erről közösségi oldalán, amelyben azt írta, szinte az egész régióban érezni lehetett a rengéseket. Szakértők szerint ez már a harmadik földrengés volt a Kárpátokban. Mikita arra kérte a lakosságot, hogy legyenek éberek és vonuljanak biztonságos helyre, távol a magas épületektől. A helyi katasztrófavédelem jelenleg is felméri a károkat és folyamatosan figyeli a helyzetet.
Augusztus végén Békés vármegyében több mint száz földrengést észleltek. Erről, valamint Magyarország földrengés-veszélyeztetettségéről és a Paksi Atomerőmű biztonságáról is beszélgettünk korábban Tímár Gáborral, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék egyetemi tanárával.
Magyarország földrengés-veszélyeztetettségével kapcsolatban kifejtette:
Átmeneti helyzetben vagyunk, nem olyan helyen élünk, ahol mindennaposak a földrengések, és az erősebbek is relatíve sűrűn előfordulnak, mint például Japánban, Chilében, Kaliforniában vagy Törökországban. Ugyanakkor a másik oldalon nem is vagyunk olyan helyen, ahol egyáltalán nem fordul elő ilyen. Átmeneti zónában vagyunk, ahol ritkán vannak olyan rengések, amelyek az ország nagyobb részén riadalmat keltenek, és valamennyi kárral járnak.
Az egyetemi tanár arra a kérdésünkre, milyen tényezőkön múlik, hogy átmeneti zónában vagyunk, elmondta: a földrengéseket a kőzetlemezek egymáshoz képesti mozgása okozza. Gyűlik a feszültség a kőzetekben, majd amikor az egyik eltörik, többéves, évtizedes, akár évszázados elmozdulási deficit szabadul fel, és elmozdulás történik, olyan, mint amikor egy felhúzott íjat elengednek.
Timár Gábor hozzátette, itt akár tízméternyi elmozdulásra is gondolhatunk, az év eleji, törökországi földrengésnél körülbelül háromméternyi mozgás történt. A katasztrófában több tízezer ember vesztette életét. A Kárpát-medencében azonban pár milliméter/év nagyságrendű mozgások figyelhetők meg, így, ha sokáig „befagy az elmozdulás”, akkor sem halmozódik fel akkora energia, hogy az később erősebb földrengést okozzon.
„A földrengéseket nem látjuk előre. Azt lehet prognosztizálni, hogy adott időegységben, például százéves időtávon milyen földrengés okozta gyorsulás előfordulása a legvalószínűbb” – szögezte le Timár Gábor.