Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Johannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.
Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Johannis és Novák Katalin.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk, magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelene és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is”.
A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon.
Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.
Novák Katalin elmondta, a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek.
Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértések, jogsérelmek orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.
Az izraeli háborúval kapcsolatban kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség által szervezett istentiszteleten.
Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségek csökkentése annak szítása helyett.
„Románia helye a schengeni térségen belül van” – nyomatékosította. „Igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát. Nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése.
A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett – mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van.
Klaus Johannis úgy fogalmazott: az egyoldalú és ellentmondásos lépéseket mindkét részről el kell kerülni. Az együttműködésre kell koncentrálni, nem pedig arra, ami elválasztja a magyarokat és a románokat.