A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az első magyar–georgiai közös kormányülés helyszínén rámutatott, hogy a két ország együttműködése alapvetően négy pillérre épül. Ezek közül az első, hogy mivel az Európai Unió jelenleg kifejezetten rossz formában van, ezért fontos lenne felpörgetni a bővítést, hogy ezáltal új lendületet, frissességet, pozitív energiát nyerhessen a közösség.

„Ez azon országokból jöhet elsősorban, amelyek tagjai szeretnének lenni az Európai Uniónak, s gyorsan fejlődnek, el akarják érni az EU fejlettségi színvonalát vagy legalábbis ahhoz akarnak közelíteni. Georgia tipikusan ilyen ország” – mondta.

Sajnos az Európai Unió rendkívül képmutató módon viselkedik Georgiával, és kettős mércét alkalmaz, hiszen Ukrajna vagy Moldova számára nem írták elő feltételként a tagjelöltté váláshoz annak a bizonyos tizenkét pontos listának a végrehajtását, amelyet viszont Georgiának előfeltételként írtak elő

– húzta alá.

Kiemelte, hogy Georgia semmivel nincs rosszabb állapotban, mint Ukrajna vagy akár Moldova, ezért neki is jár a tagjelölti státusz. Magyarország ezért ezt támogatni fogja továbbra is, ahogyan azt is, hogy minél nagyobb léptekkel haladjanak majd előre a csatlakozási tárgyalások folyamán.

Szijjártó Péter mindezt különösen fontosnak minősítette az együttműködés második pillérének számító energetika szempontjából is. Hangsúlyozta, hogy akárcsak a fosszilis energiahordozók időszakában, az EU-nak a környezetkímélő, fenntartható átálláshoz is szüksége lesz külső forrásokra a biztos ellátáshoz.

Elmondta, ilyen külső forrás lesz a Kaukázus is, ahol nagy mennyiségben fognak zöldenergiát előállítani, és erre az Európai Uniónak szüksége lesz, aminek eljuttatásához meg kell teremteni a megfelelő infrastruktúrát.

Hozzátette, hogy ezért jelentős az Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország által a tavalyi év végén aláírt megállapodás, amely célként tűzte ki a világ leghosszabb tenger alatti áramvezetékének megépítését. Ennek nyomán a két dél-kaukázusi országban megtermelt energia Románián és hazánkon keresztül Európába juthat – tudatta.

Az európai energiabiztonság jövője szempontjából kifejezetten kritikus az együttműködés Georgiával, és mi, magyarok itt fontos szerepet tudunk játszani

– jelentette ki.

A miniszter ezután kitért a gazdasági együttműködésre, és jó hírnek nevezte a kereskedelmi forgalom tavalyi rekorddöntését, illetve aláhúzta, hogy Georgiában nagy infrastruktúra-fejlesztések zajlanak, és ez komoly lehetőséget ad egyebek mellett a legfejlettebb magyar vízipari technológiák exportjára is.

Végül érintette a negyedik pillért is, amely a közös keresztény örökség. „Két olyan országról beszélünk, amely ragaszkodik a keresztény hagyományaihoz és a keresztény örökségéhez. Két olyan ország, amely nem fél ezt felvállalni a nemzetközi politikában” – fogalmazott.

A nemzetközi politikát alapvetően a liberális mainstream dominálja, ezért azok az országok, amelyek hajlandóak, képesek, és elég bátrak ahhoz, hogy fellépjenek nemzeti érdekeik érdekében, hogy patrióta, konzervatív politikát hajtsanak végre, ők fontos, hogy együtt tudjanak működni és kellő erőt tudjanak felmutatni

– szögezte le.

„Így Magyarország és Georgia együttműködése a nemzetközi politikában erősít minket abban, hogy a nemzeti érdekeinket érvényesítő, védő álláspontokat erősen tudjuk képviselni, és azokat semmiképpen se kelljen feladni” – fűzte hozzá.

Beszámolt arról is, hogy két megegyezést fog rövidesen aláírni. Az egyik értelmében három évvel kiterjesztik azt a programot, amelynek keretében évente nyolcvan georgiai diák tanulhat ösztöndíjjal Magyarországon, míg a másik pedig a fenntartható városfejlesztésről, a technológiák megosztásáról szól.