Izrael EU-nagykövete arra kérte az uniós szövetségeseket, hogy segítsenek a háború megfékezésében. Haim Regev szerint az EU-nak kellene gondoskodnia arról, hogy Libanon és a Palesztin Hatóság kimaradjon a gázai harcokból.
Az uniós tagországok támogatását kérte a vezető diplomata abban, hogy országának a Hamász elleni gázai háborúja ne terjedjen át más térségre.
Arra kértük az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy határozott üzenetet küldjön Libanonnak és a Palesztin Hatóságnak – mondta részletezés nélkül Haim Regev a Politicónak adott exkluzív interjújában.
Az izraeli hadsereg már a Hamász támadásának másnapján összecsapott a fegyveresekkel a libanoni határon, annak ellenére, hogy a libanoni síita, Irán támogatta Hezbollah militáns csoport tagadta részvételét a harcokban.
Izrael egyetlen célja, hogy teljesen ellehetetlenítse a Hamász katonai képességeit – mondta a nagykövet, és kormánya nevében arra figyelmeztette Izrael szomszédjait: ne avatkozzanak bele a konfliktusba. „Mert Izrael visszavág, így jobb, ha Libanon, a Hezbollah és Ciszjordánia kimarad ebből” – nyilatkozta Regev az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülése előtt.
A nagykövet fontos szereplőnek minősítette az uniót, hisz „megvannak a saját kapcsolatai Libanonnal, és támogatják a Palesztin Hatóságot”, ezért egyértelmű üzenetet vár el Brüsszeltől.
Az első uniós válasz hétfőn nem volt egyértelmű, sőt megosztó volt. Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa bejelentette a palesztinoknak szánt 691 millió eurós fejlesztési támogatás felfüggesztését. Utóbb ezt módosította, és arról írt, hogy minden kifizetést felfüggesztenek.
Elsőként a luxemburgi külügyminiszter bírálta a biztos bejelentését, majd Spanyolország és Írország is nemtetszésének adott hangot.
Az Európai Bizottság azonban megerősítette, hogy felülvizsgálja a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatást, majd világossá tette, hogy mivel „időközben nem irányozták elő kifizetésüket, ezért felfüggesztésükre sem kerül sor”.
Az izraeli uniós nagykövet azt is közölte: országa nemzetközi segítséget fog kérni a Hamász által elrabolt és Gázába hurcolt civilek és katonák kiszabadításához –
élve vagy holtan.
Emlékeztetett arra, hogy az „EU terrorszervezetként jelölte meg a Hamászt”, ezért Izrael elvárja, hogy fokozott nyomás nehezedjen rájuk és „ne kapjanak semmit”, amíg túszokat tartanak fogva.
A „vétlen civilek” nem képezhetik alku tárgyát – hangoztatta a nagykövet.
Egyes elemzők szerint az Izrael és Szaúd-Arábia között zajló, a kapcsolatok rendezéséről folytatott tárgyalások is szerepet játszhattak abban, hogy a Hamász úgy döntött: elsöprő támadást indít ellensége ellen.
A terrorszervezet köztudottan szoros köteléket alakított ki Iránnal, amely a legkevésbé sem lelkesedik izrael és az arabok barátkozásáért.
Regev reménykedik abban, hogy a Hamásszal folytatott háború nem befolyásolja a további közeledést Rijáddal. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy Teheránnak milyen szerepe volt a támadás elindításában.
„Az EU kellő eszközökkel rendelkezik arra, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Iránra. De itt most nem Iránról van szó” – tette hozzá, ismét Libanonra és a Palesztin Hatóságra utalva.
Az EU csúcsvezetői – köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Josep Borrell külügyi biztos – szolidaritásukról biztosították Izraelt, amit Regev szerint Jeruzsálemben „nagyra értékelnek”.
(Borítókép: Az izraeli zászló fényeivel világítják meg a brüsszeli Berlaymont-palotát 2023. október 8-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)