Egy második világháborús amerikai tábornok, Joseph Stilwell már évtizedekkel ezelőtt emlékmúzeumot kapott Kínában. Unokája levelet írt a kínai elnöknek, aki legnagyobb meglepetésre válaszolt.
Csungkingnál torkollik a Csialing folyó a Jangcéba. A folyóra néző domboldalon egy kínai mércével nézve furcsa idegenforgalmi látványosság található. A különleges múzeumban amerikai fegyvereket és hadászati eszközöket állítottak ki. Néhány terem falát amerikai zászlókkal ékesítették. Franklin Roosevelt elnök szavait kőbe vésték az udvaron – írta az Economist.
Ez a Stilwell Múzeum. Joseph W. Stilwell a második világháborúban Indiában, Burmában és persze Kínában szolgált. Beosztottjai és alárendeltjei érdes stílusa miatt a háta mögött Vinegar Joe-nak, Ecet Józsinak hívták, és egy karikatúrán a hagyományos helyett az ő szelleme egy ecetesüvegből bukkan elő.
Jóllehet már csaknem nyolc évtizede nincs az élők sorában, Stilwell neve újra felbukkant a hírekben. Kína vezetője, Hszi Csin-ping válaszolt Stilwell unokájának, John Easterbrooknak a levelére – tudatta a washingtoni kínai nagykövetség. Hetekkel később arról számoltak be, hogy Hszi elnök egy amerikai pilótaalakulat, a Flying Tigers, a Repülő tigrisek két veteránjával is levelezett, akik Kína oldalán harcoltak a második háborúban.
Hszi mindkét levélben jobb kapcsolatokat szorgalmazott Amerikával.
A Kína–USA-kapcsolatok fejlesztésének reményét az emberek adják – részletezte utóbb Hszi levelét a kínai külügyi szóvivő. A kínai elnök szerint „a két népnek fokoznia kell az eszmecserét, növelnie a kölcsönös megértést, és ki kell terjesztenie az együttműködést, hogy szüntelen hajtóerőt adjon” a két ország kapcsolatának.
A két levél maradéktalanul tükrözi azt a jelentőséget, amelyet Hszi Csin-ping elnök a két ország lakossága közötti szorosabb eszmecserének és kommunikációnak tulajdonít – jelentette ki Mao Ning szóvivő.
A kínai elnök kapcsolatteremtési szándékához a Stilwell Múzeum nyújt néhány támpontot. A tábornokot Kína „nagy barátjának” tartják. Az amerikai erők parancsnokaként 1942-től 1944-ig szolgált Ázsiában, és ő volt a későbbi szakadár, Tajvan-alapító Csang Kaj-seknek, a kínai Kuomintang kormány vezetőjének vezérkari főnöke.
A múzeum Stilwell csungkingi rezidenciáján nyílt meg. A második világháborúban Csungking volt Kína fővárosa.
A tábornok feladata volt a kínai erők támogatása a japán hódítókkal szembeni harcban, és ő felügyelte az amerikai segély eljuttatását Csang katonáinak.
Stilwellnek határozott véleménye volt kínai szövetségeseiről, és nézeteit nem rejtette véka alá. Csanggal – akit néha „mogyorónak” hívott – gyakran összeveszett. Naplójában dokumentálta a Kuomintang korrupcióját és alkalmatlanságát. Stilwell 1944-es panasza nyomán Roosevelt Csangnak írt levelében azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a segélynyújtást, amennyiben Csang nem ruházza át a katonai parancsnokságot az amerikai tábornokra.
Stillwell saját kezűleg adta át Roosevelt levelét Csangnak, majd ezt jegyezte le naplójában: „A szigony közvetlenül a napfonatban találta el a kis tetűt, és átdöfte.”
Stilwell és Csang viharos kapcsolata a magyarázat arra, miért engedélyezett egy amerikai tábornok emlékmúzeuma Kínában. A Kuomintang ugyanis Mao Ce-tung kommunistái ellen is harcolt. Stilwell utasítást kapott, hogy vegye rá az egymással is rivalizáló feleket az együttműködésre a Japán elleni harcban.
„Pozitívan segítette” Mao erőit, és hozzájárult ügyük „jobb és helyesebb megértéséhez” – állapította meg a Stilwell Múzeum a névadóról.
Miután a Mao vezette kommunista párt 1949-ben átvette az irányítást a szárazföld felett, már nem ismerte el Amerika segítő kezét a második világháborúban. Ez a nézet mára fokozatosan megváltozott. A hivatalos Peking méltányolja a tengerentúlról érkezett támogatást, a kommunista párt pedig a második világháborús áldozat szerepéből átvedlett győztessé.
Az újraértékelés erősítette Kína önérvényesítését külföldön, és gerjesztette a nacionalizmust otthon – írja a kínai történelemre szakosodott Rana Mitter brit akadémikus a Kína jó háborúja című könyvében.
A veterán pilótáknak írt levelében Hszi leszögezte: Amerikának és Kínának „el kell érnie a kölcsönös tisztelet szintjét”. A háborúban hiányzott a tisztelet a vezetők között. Stilwell a naplójában megjegyezte: Csang tétlenül nézte „a bolond amerikaiakat, akik érte harcoltak”.
Nem sokkal azután egyébként, hogy átadta Roosevelt feljegyzését a Kuomintang vezetőjének, a tábornokot hazarendelték. Stilwell és Csang kapcsolata elérte a töréspontot.
(Borítókép: Joseph Stiwell. Fotó: Bettmann / Getty Images)