A Gázai övezet északi részének 24 órán belüli evakuálását rendelte el pénteken az izraeli hadsereg az ENSZ szerint. Az ENSZ embertelennek nevezte a parancsot. Az egyiptomi elnök pedig kitartásra szólította fel a Gázai övezetben élőket, és azt tanácsolta nekik, maradjanak a térségben. Mindeközben egyre nagyobb a nyomás Kairón, hogy engedélyezze a palesztin civilek távozását Egyiptom felé.
A rendelkezés értelmében, melyről az ENSZ gázai központja nem sokkal csütörtök éjfél előtt szerzett tudomást, a térségben élő mintegy 1,1 millió embernek – a terület teljes lakossága csaknem felének – az övezet déli területeire kellene húzódnia.
Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője csütörtök este embertelennek nevezte az utasítást
és arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés szörnyű humanitárius következményekkel járna, ugyanis „lehetetlen ilyen rövid idő alatt ennyi ember kitelepítését megszervezni”.
A szóvivő elmondta, hogy a kitelepítési rendelkezés vonatkozik az ENSZ összes, az övezetben dolgozó munkatársára is, illetve azokra is, akik az ENSZ gázai létesítményeinek valamelyikében – köztük kórházakban vagy iskolákban – kerestek korábban menedéket.
Szaláma Marúf, a Hamász sajtóközpontjának vezetője hamisnak nevezte az evakuálásról szóló hírt, mellyel szerinte Izrael „csupán fejetlenséget akar teremteni az emberek között és meg akarja bontani a gázaiak belső egységét”.
Mindeközben az ENSZ csütörtökön soron kívüli támogatásért folyamodott a nemzetközi közösséghez: a világszervezet humanitárius ügyeket koordináló irodája (OCHA) azt közölte, hogy 2023-ra a Gázai övezetben és Ciszjordániában tervezett humanitárius programokhoz 502 millió dollárral (183 milliárd forint) számoltak, ám az összegnek mostanáig kevesebb mint a fele érkezett be a szervezethez.
Az OCHA kiemelte, hogy a múlt héten kezdődött harcokig a gázai családok már 60 százaléka élt élelmiszer-bizonytalanságban.
A szervezet részéről továbbá bejelentették:
már több mint 423 ezer palesztin menekült el otthonából a Gázai övezetben.
Arról is tájékoztattak, hogy kifogyott az üzemanyag Gáza egyetlen erőművéből, így megszakadt az áramszolgáltatás, illetve felhívták a figyelmet, hogy az övezetben élők nagy része már nem jut ivóvízhez. Kiemelték: a térségben mintegy 50 ezer várandós nőről is tudni.
Ezzel egy időben kitartásra szólította fel az egyiptomi elnök a Gázai övezetben élőket, és azt tanácsolta nekik, maradjanak a térségben. Mindeközben egyre nagyobb a nyomás Kairón, hogy engedélyezze a palesztin civilek távozását Egyiptom felé.
„Egyiptom továbbra is mindent megtesz, hogy biztosítsa a rafahi átkelőn keresztül a segélyek Gázai övezetbe juttatását a nehéz időkben; Kairó kiáll a palesztinok törvényes jogai mellett” – szögezte le Abdel-Fattáh esz-Szíszi egy katonai ünnepségen.
Szíszi emellett leszögezte: elsősorban Egyiptom biztonságáért felel. Kiemelte, hogy bár hazája már így is kilencmillió, a világ számos országából érkező „vendéget” fogadott be, a gázaiak helyzete különleges, mert ha elhagynák otthonukat, „az a palesztin ügy végét jelentené”.
Egyiptom korábban már közölte, hogy meg akarja könnyíteni a segélyek eljuttatását az országot az övezettel összekötő rafahi átkelőn keresztül, ugyanakkor jelezte: elutasítja, hogy a Gázában élőket délre kényszerítsék a határon át.
Kairó emellett felszólította a többi országot és nemzetközi szervezeteket, hogy amennyiben segélyszállítmányokat küldenének a mintegy 2,3 millió lakosú övezetbe, azokat az egyiptomi Észak-Sínai tartományban lévő, a rafahi átkelőtől 50 kilométerre található el-Arís repülőterére küldjék.
Az utóbbi napokban az egyiptomi sajtó magas rangú egyiptomi biztonsági tisztségviselőkre hivatkozva óva intett a palesztinok tömeges Egyiptomba menekülésétől.
Kairó – mely évtizedek óta igyekszik közvetíteni a palesztin–izraeli kérdésben – a konfliktus kezdete óta a diplomáciai megoldást szorgalmazza
és a feleket a feszültség csökkentésére szólította fel. Egyiptom 1979-ben, az arab országok közül elsőként rendezte kapcsolatait Izraellel.
A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei múlt szombaton meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, és több mint 1300 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, és körülbelül 150 embert elraboltak, túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezet ellen elindított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta az 1500-at, a sebesülteké pedig a 6000-et.
(Borítókép: Gyászolók a Gázai övezet déli részén 2023. október 12-én. Fotó: Said Khatib / AFP)