Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke interjút adott a Szabad Európának, amelyben kizárta a politikai alkuk lehetőségét a magyar kormány és az EB között a brüsszeli pénzek tekintetében. Jourová szerint ha a magyar kormány ki tudja javítani a hiányosságokat, nem lesz akadálya a pénzek folyósításának.
Az uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem segíti a korrupció elleni küzdelmet, ráadásul a magyar jogrendszerrel sem összeegyeztethető. Az Index egyik műsorában kijelentette, szerinte politikai okai vannak annak, hogy egyelőre nincs megállapodás az uniós forrásokról Brüsszellel.
Elmondása szerint a kormány maradéktalanul teljesítette azokat az elvárásokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság elvárt, például az igazságügy területén.
A Szabad Európának adott interjúban az Európai Bizottság demokráciáért és alapjogok érvényesítéséért felelős alelnöke azonban tagadta a politikai alkuk lehetőségét. A bizottsági alelnök szerint a folyamat pusztán technikai és jogi, nem ideológiai vagy politikai.
Nem lesz ilyen alku. Jobbára egy technikai értékelési folyamatról van szó, amelynek során ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mindent végrehajtsanak, amit vállaltak
– jelentette ki Vera Jourová.
A biztos emlékeztetett a bizottság eredeti céljára a kifizetések blokkolásával, hogy Magyarország végrehajtsa a bírói rendszerben és az ügyészség tevékenységében szükséges reformokat.
Hogy miért? Azért, hogy amikor átutaljuk a pénzt, biztosak legyünk benne, hogy az ország képes lesz eljárni a csalás és a korrupció ellen
– mondta.
Ezenkívül szóba hozott egy másik feltételt is, hogy az országnak gondoskodnia kell az alapvető jogok védelméről.
Szerinte a kormány jelenleg azon dolgozik, hogy meggyőzze a bizottságot arról, hogy korrigálja a Brüsszel által kérteket és elvártakat, és amennyiben ez sikerül, elindul a kifizetés.
Meggyőződésem, hogy a kormány szeretné elérni a pénzek folyósítását. Ezért dolgoznak a reformokon. A döntésünket, nem is tudom, a következő hetekben kell meghoznunk
– hangsúlyozta.
Az alelnök úgy véli, még idén kijöhet az úgynevezett demokráciavédelmi csomag, ami átláthatóságot teremtene, hogy mely intézmények és civil szervezetek lobbiznak az EU-nál harmadik országok megbízásából.
Egyszerűen rá szeretnénk látni arra, hogy milyen, a politikai döntéshozatal befolyásolását célzó szerződések léteznek harmadik országok és európai jogi személyek között
– mondta.
Emellett cáfolta, hogy az EU egyes autokráciákhoz hasonlóan meg kívánna bélyegezni országokat és civil szervezeteket.
Nem készül fekete- vagy fehérlista harmadik országokról, amelyek megpróbálják befolyásolni az európai információs és politikai szférát, de átláthatóságot szeretnénk
– jegyezte meg.