Elina Valtonen úgy látja, Finnország NATO-tagsága nem teljes, amíg Svédország nem válik szintén tagállammá, „ezért Stockholm csatlakozásának gyors ratifikálása Magyarország és Törökország érdeke is. Már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, hogy mind Finnország, mind pedig Svédország teljesíti a NATO-tagsághoz szükséges követelményeket. Mindazonáltal megértettük azokat az aggodalmakat, amelyeket egyes tagállamok kifejeztek, és aktívan dolgoztunk azon, hogy eloszlassuk azokat”.

A finn külügyminiszter a 24.hu-nak adott interjújában többek között az alábbi kijelentéseket tette:

• Az előző télen a finn NATO-csatlakozás ratifikálása uralta Magyarország és Finnország kétoldalú viszonyát. „Mivel az ügy nagyon fontos volt mindkét országnak, ezért több közvetlen kapcsolatfelvétel történt, mint korábban. Ez jó dolog volt, mert párbeszédre van szükség, ha meg akarjuk érteni egymást.”
• Magyarország most az EU-ban és a NATO-ban is partnerük, „mint új szövetséges várakozással tekintünk a NATO-beli együttműködésünkre. Azt is hiszem, hogy a soron következő magyar EU-elnökség 2024-ben szorosabb kooperációhoz vezet az Európai Unió ügyeiben. Természetesen a nagykövetségek és a minisztériumok közötti kapcsolatok ugyanazon a gyakorlatias szinten folytatódnak, mint eddig.”
• Szeretnék az oldalukon látni Magyarországot abban is, hogy „felismerjük az erős és versenyképes EU fontosságát, szemben az orosz ajánlattal, a nemzetközi zaklatással és az ellenségeskedésre, konfrontációra irányuló építkezéssel”.
• Finnországnak fontos, hogy Svédország késedelem nélkül NATO-tag lehessen. „Egy nappal a vilniusi csúcs előtt, 2023. július 10-én a NATO, Törökország és Svédország között létrejött egy találkozó, amelyen Erdogan elnök megígérte, hogy Svédország tagságát ratifikálásra terjeszti elő a török parlamentnek. Magyarország szintén megígérte, hogy nem ő lesz az utolsó, amely ratifikálja ezt. Nagy csalódás lenne, ha ezeket az ígéreteket nem tartanák be.”

Svédország NATO-tagságának ratifikálása továbbra sincs a magyar parlament napirendjén.