Katar a Nyugat által terrorszervezetnek tekintett csoportok – köztük a Hamász, az afgán tálibok és a szélsőséges egyiptomi Muzulmán Testvériség – politikai irodáinak adott otthont. Ugyanakkor az Öböl menti emírségben található az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti támaszpontja. A legnagyobb előnye azonban, hogy tapasztalt túsztárgyaló.
A Hamász Izrael elleni barbár támadása és a potenciális gázai szárazföldi offenzíva megrengette a kapcsolatokat a Közel-Kelet stratégiailag létfontosságú térségeiben is – a Perzsa-öböl olajban gazdag monarchiáiban. Egyikük – az apró Katar – fontos szerepet játszhat a pillanatnyilag kilátástalannak tűnő közvetítésben és tárgyalásokban.
Katarban békésen megférnek egymás mellett a radikális terrorszervezetek politikai irodái, és itt telepedett le a Hamász politikai hivatalának korábbi, száműzetésben élő vezetője, Háled Mesál is. Ő volt az, aki Izrael 2009-es gázai bevonulásakor bejelentette: a Hamász nem fog kapitulálni Izrael előtt.
Az ellenállás remekül szervezett, ezért a megszálló izraeli katonákra sötét sors, halál, sebesülés, fogság vár, ha szárazföldi offenzívát kezdenének a Gázai övezet területén – fenyegetett a Hamász akkor még damaszkuszi emigrációban élő politikai vezetője.
A Hamász mostani, az október 7-én Izrael ellen indított támadása után Mesál arra szólította fel a muszlim világot – kivált azokat az országokat, ahol nagyszámú palesztin menekült él –, hogy támogatásuk jeléül sorakozzanak fel a palesztinok mögött.
Ugyanazon a napon az amerikai külügyminiszter közel-keleti diplomáciai offenzívája részeként a katari fővárosban, Dohában, Tamím ibn Hamád al-Tání sejkkel, a katari emírrel folyatott megbeszélésén megerősítette, hogy Washington sziklaszilárdan kiáll Izrael mellett, ugyanakkor azt is közölte: az Egyesült Államok óvatosságra intette Izraelt Gáza bombázása kapcsán.
Izraelnek joga, sőt kötelessége megvédeni népét, ugyanakkor nem mindegy, hogyan teszi ezt
– idézte a Sky News Antony Blinkent, aki hozzátette: felszólította Izraelt, hogy minden lehetséges óvintézkedéssel akadályozzák meg a civilek sérülését. Ő egyébként minden jel szerint – Katar és Kuvait vezetői mellett – ott lesz egy szombati kairói csúcstalálkozón, amelyen „a palesztin ügy fejleményeit és jövőjét, valamint a békefolyamatot” vitatják meg.
A nyugati fővárosokban a Hamász Izrael elleni terrortámadása igazolja a Gáza elleni ostromot. Katar szoros kapcsolata a Hamásszal a felszínen nem imponál a Nyugatnak. Ugyanakkor a sivatagi királyság hasznos közvetítési csatorna, amelynek segítségével üzlet köthető a nem állami szereplőkkel, akikkel hivatalos kormányok sosem ülnének le tárgyalni.
Eközben Katarban van az Egyesült Államok legnagyobb katonai bázisa. Az al-udeidi légitámaszponton több mint tízezer amerikai katona állomásozik, és ott van a térségért felelős amerikai parancsokság székhelye. A támaszpont kulcsfontosságú szerepet játszott az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban.
Katar tehát külpolitikájában is igencsak ambiciózus, ami helyet szavatol számára a világ legfontosabb geopolitikai kérdéseinek tárgyalóasztalánál.
Izrael és a Hamász háborúja mindenképpen ide sorolható.
Valamivel több mint egy évtizede, 2012-ben Katar előző uralkodója, Hamád ibn Kalifa al-Tání sejk volt az első arab vezető, aki az ostromlott Gázai övezetbe látogatott feleségével, Mozah sejkkel. Ezzel gyakorlatilag törvényesítette a Hamász uralkodását Gáza felett, egyúttal pedig demonstrálta az Öböl menti állam növekvő befolyását a térségben.
A palesztinok éljenezték az egyiptomi, rafahi határátkelőn belépő emírt, aki dollármilliós segéllyel érkezett.
Katar segítségét várja el az Egyesült Államok, hogy Doha – minden befolyását latba véve – bírja rá a Hamászt az Izraelben foglyul ejtett túszok szabadon bocsátására. Külföldiek is voltak köztük. Az egyikükről nemrég tett közzé egy drámai videót a terrorszervezet.
Katarnak van gyakorlata a túsztárgyalásokban.
A szíriai polgárháború csúcspontján, 2017-ben Katar szövevényes alkut kötött Irakban elrabolt túszok elengedéséről. Néhányan a katari uralkodó al-Tání család tagjai voltak. Állítólag több tíz millió dollárt fizettek értük egy iraki milíciának.
Két évvel később Katar közvetítésével szabadult ki két nyugati túsz az afgán tálibok fogságából.
Az idén Katar közvetített az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycsere-megállapodásban.
A két ország egymás elítélt kémeit engedte szabadon, Teherán pedig részben visszakapta jegelt vagyonát, amiből azonban szankciókkal sújtott termékre nem költhet. Az ügyletet Katar felügyeli.
„Diplomáciai prioritásaink közé tartozik az azonnali tűzszünet elérése, a civilek védelme, és a foglyok szabadon bocsátásának biztosítása” – jelentette ki Izrael és a Hamász háborújáról Mohamed ibn Abdulrahman al-Tání katari miniszterelnök.
Kormánya külügyminisztériuma megerősítette, hogy részt vesznek az izraeli túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokban, ezt azonban Izrael korábban cáfolta.
(Borítókép: Antony Blinken és Tamím katari emír 2023. október 13-án. Fotó: Jacquelyn Martin / AFP)