Navracsics Tibor egy két nappal ezelőtti üzleti konferencián arról arról számolt be, hogy megválaszolták az Európai Bizottság az Orbán-kormány jogállamisággal kapcsolatos intézkedései okán feltett pontosító kérdéseit, azonban a Bizottság ezt cáfolja. Ez nehézséget okozhat a jogállamisági aggályok miatt visszatartott források kifizetésében.
Csütörtökön kezdődik az újabb tárgyalási forduló az Orbán-kormány és a brüsszeli vezetés között a Magyarországnak járó, ám a jogállamisági aggályok miatt visszatartott források kapcsán. Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnt, hogy közel lehet a megegyezés, az Európai Bizottság azonban azt közölte az Economxszal, hogy nem kapta meg az Orbán-kormány pontosító válaszait.
Navracsics Tibor, az uniós források ügyében illetékes területfejlesztési miniszter egy két nappal ezelőtti üzleti konferencián azt közölte, hogy
az Orbán-kormány jogállamisággal kapcsolatos intézkedései okán pontosító kérdéseket intézett a kabinethez az Európai Bizottság, amelyeket megválaszoltunk, írásban elküldtük, és amelyekkel kapcsolatban a tisztázó és reményeink szerint lezáró tárgyalásokat most kezdjük meg csütörtökön
– tette hozzá a tárcavezető.
És bár Navracsics Tibor a bizottság válaszaira alapozva zárná le a tárgyalásokat, az Economxsznak azt válaszolták, hogy még nem kapták meg a magyar hatóságok levelét. Mint írták: „a bizottság értékelni fogja a levél tartalmát, amint megkapja azt.”
Brüsszel nem szabott határidőt a magyar kormányzatnak a szeptemberben feltett kérdések megválaszolására.
A befagyasztott, mintegy 18-22 ezer milliárd forintnyi uniós pénzek kapcsán október 3-án a Financial Times (FT) arról írt brüsszeli hivatalnokokra hivatkozva, hogy 13 milliárd eurót felszabadít Magyarországnak azért, hogy az Orbán-kormány támogassa az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat.
Navracsics Tibor a sajtóértesülések után nem sokkal arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy őket nem kereste a bizottság. Nem sokkal később
Vera Jourová hivatalosan is elutasította a sajtóban megjelent híreket: valóban nincs összekapcsolva Ukrajna támogatása és a magyar források kifizetése.
A lap felidézi, hogy 2023 júliusában Magyarország hivatalosan tájékoztatta a bizottságot arról, hogy az Alapjogi Chartára vonatkozó feltételeket a bírói függetlenség területén teljesíthetőnek tekinti. A bizottság ezután elemezte a Magyarország által továbbított információkat, ám további pontosításokat kértek arról, teljesülnek-e ezek a feltételek az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Ezért küldték az újabb kérdéseket a magyar hatóságokhoz szeptember 26-án.
A bizottságnak három hónapja van, hogy értékelje a kormányzat júliusi vállalásait. Ez idő alatt feltehet olyan pontosító kérdéseket, amelyek átmenetileg megszakítják ezt a három hónapos időtávot. Ezt tette a bizottság szeptember 26-án, valamivel több mint két hónappal az Orbán-kormány közlése után.