Bár több mint két nap eltelt, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a Gázában felrobbantott al-Ahli kórház ügyében. Az egyik ilyen kérdés az, hogy hány áldozata lehetett a csapásnak: ebben az európai és amerikai hírszerzők teljesen ellentmondanak egymásnak. Mindeközben a BBC húsz szakértőnél kereste a választ arra, hogy mi történhetett pontosan, az al-Dzsazíra pedig videóval cáfolta az izraeli állításokat – de azt nem jelentették ki, hogy szerintük mi történhetett.
A helyi, Hamász által támogatott hatóságok a kedd esti csapás után azt állították, hogy több száz palesztin meghalhatott a kórházban. Először megközelítőleg 500, majd szerdán 471 halottról számoltak be. A helyiek szerint egy izraeli légicsapás okozta a tragédiát, az izraeli hadsereg (IDF) viszont azzal kapcsolatban közölt bizonyítékokat a minap, hogy az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet meghibásodott rakétája csapódhatott be – és az Egyesült Államok (némi habozás után) ezt az álláspontot fogadta el.
Bár a nyugati világ zöme azóta ezt az álláspontot tartja mérvadónak, egy dolgot még mindig nem lehet tudni biztosan:
azt, hogy pontosan hány ember is halhatott meg az intézményben.
Izrael szerint a Hamász által közölt szám irreálisan nagy volt, és olyan hamar közölték, hogy annyi idő alatt még az áldozatok megszámlálására sem lehetett elég idejük.
Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az amerikaiak kielemezték az eddig nyilvánosságra hozott adatokat, amelyek szerintük azt a hipotézist erősítik meg, hogy az Iszlám Dzsihád lehetett a felelős.
A CNN és a Reuters magyar idő szerint csütörtök este egyaránt közölte, hogy betekintést nyerhettek az amerikai hírszerzés egyik, még szerdán készült dokumentumába, amely a fentieknél még szélesebb körű információkon alapul. Mint írták, az amerikai hírszerzés úgy értesült, hogy
a kórházban történt csapásnak 100 és 300 közti halálos áldozata lehetett.
Mindez jelzi, hogy még az amerikai hírszerzésnek is viszonylag bizonytalan értesülései vannak ebben az ügyben. A jelentésben azt írták, hogy szerintük a két szám közül a 100-hoz lehet közelebb a szám.
A riportban azt is közölték, hogy a kórház épületében „csak könnyebb strukturális károk keletkeztek”, beleértve a tetőzetet is, amiből szerintük arra lehet következtetni, hogy nem izraeli légicsapás történt.
Valószínűleg nem Izrael bombázta le a kórházat a Gázai övezetben. Úgy látjuk, hogy nem Izrael felelős azért a robbanásért, amelyben civilek százai halhattak meg tegnap.
A CNN-nek egy magas beosztású amerikai tisztviselő azt is elmondta: van némi vita a Biden-kormányzaton belül arról, hogy milyen kézzelfogható hírszerzési bizonyítékok titkosítását oldják fel annak érdekében, hogy bebizonyítsák, nem Izrael áll a csapás mögött. Ugyanakkor egy volt tisztviselő azt is megjegyezte, a vita tárgytalan abból a szempontból, hogy az arab világban már így is elterjedt, megszilárdult az izraeli csapás narratívája.
Az amerikai hírszerzési jelentésben foglaltakhoz képest merőben más adatok láttak napvilágot Európában. Az AFP francia hírügynökségnek sikerült megszólaltatnia egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselőt, aki azt mondta nekik:
Legfeljebb 50 halálos áldozata lehet a kórházban történt csapásnak.
Vagyis az áldozatok száma eszerint a töredéke lenne az amerikai becslésnek. Az AFP nem közölte, hogy pontosan mely ország hírszerzőjéről van szó. A hírügynökség azt viszont megjegyezte, hogy tudósítóik a helyszínen „többtucatnyi” nagyságrendben láttak letakart vagy fekete műanyag zsákba pakolt holttesteket, a kórház udvarán pedig vérnyomok és kiégett autók voltak láthatóak.
A hírügynökség megjegyezte azt is, hogy az európai kormányok sorra elítélték ugyan a csapást, de a legtöbb esetben nem nevezték meg azt, hogy kit tartanak felelősnek.
Mindeközben a török Anadolu Agency közölte: a kórházat fenntartó Anglikán Egyház jeruzsálemi érseke azt mondta, hogy az izraeli hadsereg háromszor is figyelmeztette őket, hogy ki kell üríteni az intézményt.
Három evakuációs parancsot is kaptunk: szombaton, vasárnap és hétfőn. A kórházat kedden lebombázták
– mondta Hoszam Naum érsek. Hozzátette, hogy „a legtöbb esetben” telefonon kapták ezeket a figyelmeztetéseket.
Az egyházi tisztviselő mészárlásnak és bűncselekménynek nevezte a történteket, de felelőst nem nevezett meg. „Csak annyit tudunk, amit a televízióban láttunk, de nem vagyunk katonai szakértők” – mondta, hozzátéve azt is: mindig is figyelmeztettek arra, hogy az izraeliek és palesztinok közti konfliktusokból csak baj lehet. Megjegyezte még, hogy Gázában sok épületet, lakóépületet izraeli csapás ért az utóbbi időben.
Az al-Dzsazíra pánarab televízió – amelynek élő adását korábban Izrael szintén bizonyítékként közölte – egy videós anyagban közölte, hogy szerintük nem bizonyítható Izrael állítása arról, hogy az Iszlám Dzsihád rakétája robbant fel.
Ők azt mondják, hogy a kórháznál történt robbanás előtt bő negyedórával Izrael négy légicsapást is végrehajtott a kórház közelében fekvő területeken. Azt elismerték, hogy a robbanás előtt valóban indultak rakéták a Gázai övezetből is, de ezeket a rakétákat az izraeli vaskupola légvédelmi rendszer rakétái mind elfogták, megsemmisítették a levegőben (állításuk szerint ezt más felvételek bizonyítják).
Szerintük a videórészleten, amire Izrael hivatkozott, az utolsó gázai rakéta elfogása látható a levegőben (Izrael ugyanezt a rakéta meghibásodásaként magyarázta), és állításuk szerint a videót alaposan elemezve az is látható, hogy ez a rakéta megsemmisült, darabjaira hullott szét.
Továbbá azt állítják, hogy ezután az utolsó rakéta után öt és hét másodperccel két robbanás is látható volt a Gázai övezetben, és ez volt az, amikor a csapás történhetett. Azt az al-Dzsazíra sem mondta ki, hogy ki hajtotta végre ezt a csapást: a videón végén mindössze azt közölték állításként, hogy Izrael tévesen értelmezte az ő videórészletüket a kérdéses rakétáról, és hogy szerintük semmi sem bizonyítja a meghibásodott rakéta narratíváját.
Időközben a BBC is egy újabb összefoglaló anyagot közölt arról, hogy mit tudunk a csapásról, és mi az, amit még nem. Mint írták, az információs háború közepén a két fél állításai közt nehéz megtalálni az igazságot.
Ők az al-Dzsazíra felvételéről azt írták, hogy először egy rakéta érkezése hallatszik, miközben látható a rakéta több villanása, majd egy robbanás is. Pár másodperccel később pedig valóban látható volt két földi robbanás a felvételeken.
A BBC összesen 20 kutatóközpontot, egyetemet és fegyvervállalatot kérdezett meg arról, hogy mire vélik mindezt. Ezek közül kilenc még nem válaszolt nekik, öten nem akartak válaszolni, hatan viszont elmondták a véleményüket, és a BBC közülük idézett néhányat.
Három szakértő azt mondta a hírportálnak, hogy
a földön látható robbanás egyáltalán nem olyan, mint amire egy tipikus, nagy robbanóanyaggal történő izraeli légicsapásnál számítani lehetne.
J. Andres Gannon, a Vanderbilt egyetem professzorhelyettese azt mondta, hogy a földi robbanások viszonylag kis méretűek, és elképzelhetőnek tartja, hogy a földön már csak a rakéta megmaradt üzemanyaga robbant be, nem pedig a robbanófeje.
Justin Bronk, a brit Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet szakértője is hasonló véleményen volt: szerinte a meghibásodott rakéta egy maradványa csapódhatott be a kórház parkolójában, és a robbanás esetleg begyújthatta az autókban lévő üzemanyagot is. Gannon ehhez azt is hozzátette: a levegőben látható villanások talán arra utalhatnak, hogy a rakétát meghajtó motor túlmelegedett, meghibásodott.
Valeria Scuto, a Sibylline vállalat Közel-Kelet-szakértője megjegyezte, hogy Izraelnek kisebb méretű csapásmérő eszközei is vannak (például drónok), és ezek nem is hagynának nagy krátert a helyszínen (Izrael a kráter hiányára is hivatkozva cáfolta, hogy légicsapás történt). Ugyanakkor azt is hozzátette: az egyelőre meg nem erősített hitelességű helyszíni felvételeken látható a robbanás utáni tűz, és annak jellege nincs összhangban ezzel a magyarázattal.
A kráter hiányát megmagyarázhatná az, amennyiben olyan robbanószerről van szó, amely még a levegőben felrobban. De a szakértők szerint a helyszíni fotók alapján ez az eshetőség is kizárható. Mindezzel kapcsolatban az is nehézséget jelent, hogy a robbanást okozó eszköz maradványairól sem láttunk még semmilyen fotót.
Említettük, hogy a robbanás a kórház udvarában, parkolójánál történt. A BBC ezzel kapcsolatban megkérdezte Richard Sewell kanonokot, aki a kórházat fenntartó anglikán egyház jeruzsálemi kollégiumának dékánja. Ő azt mondta a hírportálnak, hogy
a csapás idején körülbelül 1000 gázai lakos lehetett a kórház udvarán, az épületben pedig 600 páciens és dolgozó volt.
A BBC megjegyezte azt is, hogy a kórházat korábban már érhette találat a közösségi médiában látható fotók tanúsága szerint. Erről megkérdezték az izraeli hadsereget is, de egyelőre nem kaptak választ.
Amikor a hírportál tudósítója a kórházban járt a csapás után, a helyiek azt mondták neki, hogy még mindig vannak elszállításra váró holttestek. Egyikük szerint zömében nők, gyerekek is idősek az áldozatok.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen (sok esetben horrorisztikus) sérülések láthatóak a holttesteken, egy katonai konfliktusokban jártas patológust is megkérdeztek. Derrick Pounder azt mondta: általánosságban véve olyan sérülések láthatóak az áldozatokon, amelyeket egy robbanás után okoznának a repeszek (de azt is megjegyezte, hogy kevés megerősített hitelességű kép érkezett a helyszínről).
A BBC kitért arra a hangfelvételre is, amelyet az izraeli hadsereg nyilvánosságra hozott szerdán, és amely az izraeliek szerint bizonyítja, hogy az Iszlám Dzsihád hibája a tragédia. Mint írták, független forrásból nem erősíthető meg egyelőre, hogy ez a felvétel hiteles-e.
Megjegyezték továbbá azt is, hogy Izrael egy ponton ellentmondott magának. Állításuk szerint a hadsereg egyik szóvivője azt mondta, hogy a kórház közelében lévő temetőből lőtték ki a rakétát (ez hallható még a felvételen is), és tényleg van is temető a kórház mellett. Viszont a szóvivő egy térképet is mutatott ezzel kapcsolatban, ahol megjelölték a rakéta indításának konkrét helyét is, és ott viszont nem a kórház melletti temető az indítási helyszín, hanem egy jóval, kilométerekkel távolabbi hely – ahol viszont semmilyen temető nincs a BBC szerint.
A BBC azt ígérte, hogy cikküket frissítik a későbbiekben akkor, ha a fentieknek ellentmondó, vagy azokat kiegészítő adatok kerülnek napvilágra.
Végül egy parázs vita alakult ki az amerikai külügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján az incidensről. Az izraeli hadsereg és kormányzat már korábban is a külföldi sajtót okolta – nevesítve például a BBC-t is – amiatt, hogy a Hamász közlésére alapozva eredetileg azt írták, hogy izraeli csapás történt a kórháznál.
Matt Miller külügyi szóvivő a The Times of Israel szerint azt kritizálta, hogy egyes sajtóorgánumok „tényként” kezelték a Hamász közlését arról, hogy az izraeli hadsereg hajtotta végre az akciót.
Nem akarok sajtókritikust játszani, de annyit azért kimondhatok, hogy szerintem ennek az eseménynek mindenkit – a kormányzati tisztviselőket, és azokat, akik a konfliktus követik – arra kell emlékeztetnie: ilyenkor bölcsebben tesszük, ha egy pillanatra megállunk és összegyűjtjük az információkat, mielőtt eldöntenénk, hogy mit hiszünk el és mit nem
– mondta, hozzátéve: „Láttam jó néhány [sajtó]jelentést, amelyekben tényként kezelték a Hamász által elmondottakat, egy terrorista szervezet közlését.”
Miller mondataira egy riporter azzal válaszolt, hogy a szerinte a sajtó azért vonja kétségbe az Egyesült Államok és Izrael állításait, mert látták, mi történt szeptember 11. után, amikor, mint mondta „egy hazugság miatt Irakba mentünk háborúzni, és ezt a hazugságot a lehető legmagasabb szinten védték meg”, beleértve az amerikai külügyet is.
A szóvivő erre azt válaszolta: Izrael nyilvánosságra hozott bizonyítékokat, amelyek alapján következtetni lehet arra, hogy az Iszlám Dzsihád rakétája okozta a tragédiát. A Hamász viszont nem hozott nyilvánosságra semmilyen bizonyítékot, ezek nélkül okolják Izraelt a csapásért.
(Borítókép: Egy sebesült palesztint visznek el az Al-Ahli baptista kórházból, miután a kórházat találat érte 2023. október 18-án. Fotó: Ali Jadallah / Anadolu / Getty Images)