Index Vakbarát Hírportál

Sztrájkolnak a nők az egyenlőtlen bérezés miatt Izlandon

2023. október 24., kedd 11:11

Izlandon több tízezer nő, köztük Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök is megtagadja a munkát. A „kvennafrit”, azaz a nők szabadnapját a nemek közötti bérszakadék és a nemi alapú erőszak ellen tiltakozásul rendezték meg. Különösen azok a területek érintettek, ahol a nők alkotják a munkavállalók többségét, például az egészségügy és az oktatás. A tervezett munkabeszüntetés az első egész napos női sztrájk 1975 óta.

A nőket és a nem bináris személyeket arra szólították fel, hogy kedden tagadják meg a fizetett és fizetetlen munkavégzést, beleértve a házimunkát is – írja a BBC.

Én nem fogok dolgozni ezen a napon, ahogyan várhatóan a [kabinetben lévő] összes nő sem

– mondta Jakobsdóttir izlandi miniszterelnök.

Jakobsdóttir elmondta, kormánya megvizsgálja, hogyan értékelik a nők által dominált szakmákat a hagyományosan férfiak által uralt területekhez képest. Az Izlandi Tanárok Szakszervezete szerint az oktatási rendszer minden szintjén a nők alkotják a tanárok többségét, beleértve az óvodapedagógusok 94 százalékát.

Az Izlandi Nemzeti Egyetemi Kórházban, az ország legnagyobb kórházában dolgozók mintegy 80 százaléka nő.

A Világgazdasági Fórum (WEF) 14 egymást követő évben minősítette a világ legjobb nemek közötti egyenlőséggel rendelkező országának Izlandot. Az ország azonban nem teljesen egyenlő, a WEF 91,2 százalékos összpontszámot adott neki.

A vulkanikus sziget, amely az egyik legritkábban lakott ország, a gazdasági részvétel tekintetében a 14. helyen áll a világon, olyan országok mögött, mint Libéria, Jamaica és Norvégia.

Az izlandi női munkaerő mintegy 90 százaléka 1975-ben sztrájkba lépett, hogy felhívják a figyelmet a nők fontosságára a gazdaságban. A sztrájk hatására az ország parlamentje a következő évben törvényt fogadott el az egyenlő bérezésről.

Vigdís Finnbogadóttir volt izlandi elnök 2015-ben azt mondta a BBC-nek, hogy az 1975-ös sztrájk volt „az első lépés a nők emancipációja felé Izlandon”, ami előkészítette az utat ahhoz, hogy 1980-ban ő legyen az első nő, akit demokratikusan megválasztottak államfőnek a világon.

Rovatok