Egyre nagyobb teret nyer a légi közlekedés az erdélyi nagyvárosokban. Még ma is inkább az a megszokott, hogy a magyar turisták autóval érkeznek ezekre a tájakra, azonban a Székelyföldről történő egyre gyakoribb ingázás, valamint az infrastruktúra fejlődése és a gazdasági kapcsolatok szorosabbá válása a repülési útvonalak kiépítését is elengedhetetlenné teszi.
Hagyományosan Kolozsvár, Erdély fővárosa számított és számít ma is a régió központjának ebben a tekintetben is, ugyanakkor a magyaroknak fapados járatokkal már hosszú ideje közvetlenül elérhető Marosvásárhely, valamint korábban Ryanairrel Bécsből Nagyszeben. Ehhez jött még hozzá a közelmúltban a brassói, valamint a gyergyóremetei fejlesztés.
2023. július 17-én landolt az első utasszállító gép a gyergyóremetei repülőtéren. A légitársaság az igen fiatal Aeroexpress volt, amelynek gépei 30 fő szállítására alkalmasak. Érdekesség, hogy a járatnak a határellenőrzésen – Románia schengeni tagságának hiányában – egy kolozsvári leszállásnál kell átesnie, hiszen erre Gyergyóremetén még mindig nincs lehetőség. A repülőút a közbeeső leszállással együtt jelenleg másfél órát vesz igénybe.
A gépet a repülőtér építője, a Bayer cégcsoport vezetője, Balázs Attila, továbbá Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke, valamint Laczkó-Albert Elemér polgármester fogadták mások mellett. Balázs Attila ekkor elmondta, 2024-től napi két járatot terveznek indítani Gyergyóremete és Budapest között.
Az Aeroexpress már eddig is heti háromszor üzemeltetett járatot Budapest és Kolozsvár között, emellett Magyarország és Erdély összeköttetésébe ideiglenesen Debrecent és Marosvásárhelyt is bevonta.
Az ötlet ugyanakkor nem új keletű.
1940 és 1944 között, a második bécsi döntést követő „kis magyar világban” is működtek kisebb utaskapacitással rendelkező járatok Budapest és Erdély között, sőt, az infrastruktúra elmaradottsága miatt Kolozsvár és Székelyföld között is.
A gyergyóremetei reptér fejlesztése, valamint a Magyarországgal való közvetlen összeköttetés több szempontból is fontos lenne. Hargita megye gyergyói, valamint csíki része rendkívül távol esik mind a marosvásárhelyi, mind az újonnan épülő brassói reptértől, az út autóval mindkét helyszínre legalább két órát vesz igénybe.
Ugyanakkor Hargita megye az egyik leginkább kiemelt célpont a magyarországi turisták körében, emellett a helyi sportélet, elsősorban a jégkorong is sokat küzd a jelenleg fennálló helyzettel. A régióban a Sport Club Csíkszereda mellett a Gyergyói HK csapata is a magyar bajnokságban szerepel, emellett a Székelyföldi Jégkorong Akadémia fiataljai is sokat utaznak Magyarországra.
Ez az út azonban busszal legalább 12 órát vesz igénybe Budapestig, míg
a gyergyóremetei reptér mindezt nagyjából – a repülőtéri teendőkkel együtt – ennek a negyedére csökkentheti.
A sport mellett a turisták, valamint a vállalkozások is sokat nyerhetnek a fejlesztéssel.
A beruházás mögött a már említett Balázs Attila gyergyóremetei származású üzletember áll, aki 2021-ben az 57. leggazdagabb magyar volt. Cégét, a Bayer Construct Zrt.-t már évek óta több állami beruházás kivitelezésével bízták meg, jellemzően a győztes cégek alvállalkozójaként. Az ilyen feladatok között többek között a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy az új Ludovika Campus felépítése is szerepelt.
Egy hónappal korábban, 2023. június 15-én adták át a Brassó melletti Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőteret. A közel 140 millió eurós beruházás már régóta váratott magára.
Brassó a mai Románia egyik leginkább felkapott turistacélpontja a közelben lévő, Drakula-kastélyról híres Törcsvár, valamint a Sinaiában található egykori román királyi rezidencia, a Peles-kastély miatt is. Repülőtere azonban eddig nem volt.
Ennek oka, hogy a létesítmény megépülése ellen jelentős bukaresti lobbimunka folyt, ráadásul a közelben található egy másik, nemzetközi utasforgalmat lebonyolító repülőtér Nagyszebenben is. Utóbbi a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis szülővárosa, valamint korábban Európa kulturális fővárosa is volt.
Többek között ezek, valamint további, német, osztrák és svájci gazdasági érdekeltségek miatt épült ott előbb reptér, mint a majdnem 100 ezer fővel nagyobb Brassóban.
A bukaresti ellenlobbi is hátráltatta a reptér átadását. Bukarest ugyanis nincs messze Brassótól, az Otopeni reptérről vonattal nagyjából 2,5-3 óra alatt elérhető a város. Bukarestnek elsősorban azért nem volt érdeke a brassói reptér, mivel Otopenitől nagyobb forgalmat is elvonhat, tekintettel Brassónak és környékének népszerűségére.
Nagyszebenre viszont – a kisebb távolság ellenére – ez nem igaz, a tömegközlekedési infrastruktúra ugyanis elég fejletlen. Mind busszal, mind vonattal nagyjából 4 óra eljutni innen Brassóba.
A fejlesztés ugyanakkor fontos lenne nemcsak Brassónak, hanem a magyar többségű Kovászna megyének is. Innen tömegközlekedéssel már igencsak nehézkes a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi reptér megközelítése is, miközben az ingázók mellett a rohamosan fejlődő, Brassótól mindössze 30 kilométerre található Sepsiszentgyörgynek és térségének is fontos lenne egy reptér a közelben.
A repülőtér átadása után a Wizz Air és a román Dan Air indított járatokat Brassóból, a virtuális légi irányítás miatt viszont a létesítmény bővülése és fejlődése egyelőre akadályokba ütközik. Ez azt jelenti, hogy
a légi irányítást Aradról oldják meg.
Ennek az is a hozadéka, hogy csak reggel 7 és este 7 között szállhatnak fel és le gépek a repülőtéren.
Ez azért is komoly hátráltató tényező, mert a népszerű fapados légitársaságok jelentős része a késő éjszakai, valamint kora hajnali járatokat preferálja. A repülőtérről ennek megfelelően jelenleg nyolc járat működik Barcelonába, Brüsszelbe, Londonban, Milánóba, Münchenbe, Nürnbergbe és Stuttgartba. Ezek közül a dortmundi és a londoni útvonalat a Wizz Air, a többit a Dan Air üzemelteti.