Elsőre furcsának tűnő társadalmi folyamatok zajlanak az Egyesült Államokban az utóbbi években. A FED háromévente elemzi a vagyoni egyenlőtlenségeket és a jövedelemkülönbségek növekedését. A legfrissebb kutatás alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb amerikai háztartás jobb gazdasági helyzetben van, mint 2019-ben.
A vizsgált, 2019-től 2022-ig terjedő időszakban az amerikai családok vagyona valóban jelentős növekedést mutatott átlagban, azonban ha a nagyobb képet nézzük, látjuk, hogy csak a társadalom felsőbb rétegei tudtak több bevételhez jutni. Sőt, egyes csoportok jövedelme még a kimutatható vagyongyarapodásuk ellenére is csökkent. Minden csak azon múlik, hogy mi szerint kategorizáljuk a társadalmi csoportokat – derül ki az új amerikai felmérésből.
A jövedelemnövekedés – illetve az emiatt végbement háztartási összvagyon-növekedés – nagyrészt a Biden és a Trump-kormányok szociális intézkedéseinek köszönhető. A legtöbb társadalmi csoport nagyobb vagyonnal rendelkezik 2022-ben, mint három évvel korábban, legalábbis akkor, ha vagyoni osztályok szerint soroljuk be őket.
2020-ban Donald Trump elnök adminisztrációja közvetlen pénzügyi támogatásokkal próbálta mérsékelni a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság lakosságra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait. A konzervatív politikától meglepő intézkedéscsomagra egy 2200 milliárd dolláros összeget különített el a kormányzat.
Beiktatását követően Joe Biden megtartotta és kiegészítette elődje beavatkozóintézkedéseit. A dolgozókat leginkább érintő döntései voltak például, hogy
növelte Trump egyszeri, alanyi jogon járó, 1200 dolláros kormányzati támogatását 1400-ra, átszervezte a munkanélküli segélyt és óránkénti 15 dollárra emelte a minimálbér összegét.
A jelentős kormányzati beavatkozások és a munkajogi reformok ellenére még így is a legvagyonosabbak tudták a legtöbb pénzt keresni és befektetni a válság alatt. Egy másik kutatásból ugyanis kiderül, hogy
a társadalom leggazdagabb 1 százaléka birtokolja a háztartási vagyon több mint negyedét.
A gazdasági elit részesedése a javakból másfél százalékkal nőtt a válság 3 éve alatt. (Egyébként nagyjából 19,5 millió forint értékű havi jövedelemre van szükség ahhoz, hogy a leggazdagabb amerikaiak közé tartozzon egy háztartás.)
A – jövedelmi szempontból kategóriákba sorolt – középosztály különböző csoportjainak összvagyona két számjegyű mértékben gyarapodott. Mindeközben a legkevesebbet kereső 20 százalék nettó vagyona 2 százalékkal zsugorodott. Tehát hiába jutott a legtöbb csoport több pénzhez, mint eddig,
a legszegényebbek kevesebb ingatlant, befektetést és pénzt birtokolnak, mint 2019-ben.
Az állampolgárokat más szempontok alapján csoportosítva kiderül az is, hogy a végzettség jelentősen közrejátszott abban, hogy kinek milyen irányba mozdult el a jövedelme. Azokban a háztartásokban, ahol a fő kenyérkereső legalább diplomával rendelkezett, emelkedtek a bevételek, a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél stagnálás volt megfigyelhető, a tanulmányaikat még az érettségi előtt félbehagyók jövedelme pedig 10 százalékkal csökkent – emeli ki a Reuters.
A jövedelmi viszonyokat illetően mégis az etnikai hovatartozás volt a legfontosabb. Érdekesség, hogy az amerikai FED végezhet kutatásokat bőrszínre lebontva. A felmérés ezen szegmenséből pedig kirajzolódik az, hogy a társadalom többségét képező fehér amerikaiak jövedelmei nőttek, míg a kisebbségben élő hispán és afroamerikaiak bevételei enyhén csökkentek a hároméves periódusban.
A feketék bruttó medián jövedelme két százalékkal lett kevesebb, viszont
az afroamerikaiak által birtokolt nettó vagyon elképesztőnek tűnő 60 százalékkal emelkedett, ezzel beelőzve az összes többi etnikai csoportot ebben a mutatóban.
Ez soknak látszhat, de fontos tudni, hogy ők alapvetően sem birtokoltak túl sok mindent. Ráadásul a koronavírus segélyeinek köszönhetően úgy gyarapodott a kisebbségi csoport vagyona, hogy egyébként az afroamerikaiak egyre kevesebbet kerestek.
Az afroamerikai háztartások nettó vagyona ennek ellenére továbbra is a legkevesebb az összes csoport közül, 45 ezer dolláros mediánértékkel. Összehasonlításként az ázsiai–amerikaiak 536 ezer, a fehérek 285 ezer, a spanyol ajkú amerikaiak pedig 62 ezer dollár nettó medián vagyonnal rendelkeznek. Az amerikai társadalomban tehát továbbra is hatalmas különbségek vannak a bőrszín alapú vagyoneloszlásnál.
A fenti kutatás részletes és összetett betekintést enged a különböző társadalmi csoportosítások szerinti különbségekbe. A jövedelmi egyenlőtlenségek egyik népszerű és egyszerű, a közgazdaságtanban használt mérőszáma az úgynevezett Gini-index, amely egy egészen furcsa 0-tól 1-ig terjedő skálán határozza meg a különböző országok keresetkülönbségeit. A 0 nagyjából azt jelenti, hogy van egy ember az országban, aki mindent birtokol, az 1 pedig azt, hogy pontosan ugyanannyit keres mindenki.
A Világbank számításai szerint az Egyesült Államok Gini-együtthatója 2020-ban 0,39 volt, ami nem túl jó eredmény.
Ez azt jelenti, hogy az ország nagyjából Törökország társadalmával megegyező arányú jövedelemeloszlást könyvelhet el magának.
(Persze, nyilván sokkalta nagyobb egy főre jutó GDP-vel és humán fejlettséggel, mint a kisázsiai állam.) Ebből is látszik, hogy a vagyoni egyenlőtlenség nem minden esetben alkalmas arra, hogy megítéljük az országban élő emberek átlagos anyagi helyzetét, hiszen nagyon mást jelent Törökországban a legkevesebbet kereső rétegbe tartozni, míg tegyük fel Luxemburgban.
Magyarország szempontjából érdekes, hogy a korábbi keleti blokk országaiban is merőben eltérő adatokkal találkozhatunk. A híresen korrupt Bulgária hatalmas (0,40) vagyoni egyenlőtlenségeket tudhat magáénak. Nem úgy, mint Észtország (0,30), amely a szovjet utódállamok gazdasági bezzegországa, elég jó átlagos életszínvonallal.
Magyarország (0,29) a világ élmezőnyébe tartozik a jövedelemegyenlőséget tekintve.
A mi értékünk az észtekkel ellentétben nem a kiemelkedő béreinknek, hanem inkább a korábbi államszocialista rendszer ma is érezhető társadalmi hatásainak köszönhető.
Egyébként a világon a Dél-afrikai Köztársaságban a legnagyobb a jövedelemkülönbség, ahol a fehér gyarmatosítók leszármazottjai által kiépített, faji alapú elnyomásra és szegregációra épülő apartheid rendszer hátramaradt társadalmi viszonyait az 1991-es rendszerváltás óta még nem sikerült normalizálni. A Gini-együtthatójuk 0,63 pont, így a 11 hivatalos nyelvvel rendelkező egykori gyarmat olyan méltán hírhedt országokat előz, mint Zambia, a Közép-afrikai Köztársaság és Kolumbia.
Összehasonlításként az Egyesült Államokban 1865 óta tilos a rabszolgatartás, a szegregáció pedig a XX. század hatvanas éveiben megszűnt, a feketék jövedelmei azonban még mindig nem tudnak felzárkózni a többi társadalmi csoportéhoz.
(Borítókép: Tayfun Coskun / Anadolu Agency / Getty Images)