Ich bin ein Berliner – John F. Kennedy amerikai elnök 1963-as nyugat-berlini beszédét egyre több magyar idézheti fel: a német beutaztató turizmus kezdi utolérni a Covid előtti rekordév számait, honfitársaink pedig előszeretettel keresik fel a német fővárost, amely nyitott, színes és állandóan megújul.
Az év első nyolc hónapjában 25 százalékkal nőtt a magyarok által Németországban töltött vendégéjszakák száma a tavaly január–augusztusi időszakhoz képest, ami arra enged következtetni, hogy egyre inkább megközelítjük a Covid előtti 2019-es csúcsév rekordját – közölte a Német Turisztikai Hivatal (DZT) és a Visit Berlin közös sajtótájékoztatóján Czeiszing Miklós, a DZT képviseletvezetője. Fontos tudni, hogy Németország továbbra is a magyarok harmadik legkedveltebb külföldi úti célja, a képzeletbeli dobogón csak Horvátország és Ausztria előzi meg.
Viszonyításképp: a német beutaztató turizmus konyhájára csaknem 603 ezer vendéjszakát hoztak tavaly honfitársaink, ám az idegenforgalom pandémia utáni beszakadását hűen tükrözi, hogy az is 75 százalékos bővülést jelentett a 2021-es bázishoz képest. Ilyen értelemben az orosz–ukrán háború a statisztika szerint kevésbé vetette vissza az utazási kedvet, mint a koronavírus-járvány, ami azzal magyarázható, hogy más hatása van egy globális egészségügyi krízisnek, mint egy lokálisan behatárolható fegyveres konfliktusnak.
Czeiszing Miklós kitért arra, hogy a németek számára
továbbra is elsődleges prioritás a fenntarthatóság, ami túlmutat a turizmuson, sőt a gazdaságon, hiszen a környezetünk megóvása a jövőnk záloga.
Ugyancsak büszkék mindarra, ami a szövetségi köztársaság területén az UNESCO-világörökség része. Immár 52 ilyen ékköve van Németországnak, legutóbb a bizottság szeptemberi rijádi kongresszusán Erfurt középkori zsidónegyedének épületegyüttesét vették fel a listára, a Régi Zsinagógát, a rituális fürdőt, a mikvét és egy kő lakóházat. A DZT hazai képviseletvezetője kiemelte: a németek az épített örökség mellett szintén örömmel mutatják meg a nemzetközi utazóközönségnek a természeti kincseket, ez a témakör is számos utazás témáját adja.
Nem túlzás, hogy Berlin a magyarok egyik kedvence, hiszen ennél (24,9 ezer) több vendégéjszakát csak Münchenben (26,5 ezer) töltöttek el az elmúlt évben, a német fővárost a népszerűségi rangsorban harmadik-negyedik helyen követő Stuttgart és Frankfurt összesítve sem (16,8 ezer) közelítette meg. Ráadásul a magyarok utazási kedve a 25 százalékos átlagot is meghaladó, 30 százalékos mértékű Berlin irányába. Ahogy Czeiszing Miklós fogalmazott: a város nyitott, színes, állandóan megújuló, szexi, minden korosztálynak és rétegnek izgalmas. Ráadásul ár-érték arányban a nyugat-európai fővárosok éllovasa. Akár a szálláslehetőségeket, akár az éttermeket, kávézókat nézzük, jóval pénztárcabarátabb, mégis minőségibb opciót kínál, mint például London vagy Párizs.
A szakember egyik kedvence a Postdamer Platz, ahol a semmiből egy új városrész alakult ki. Aki ma jár először Berlinben, az elsőre nehezen érti meg, hogy egészen az 1980-as évekig a fal egyik és másik oldalát két egymástól teljesen eltérő világrend jellemezte.
Előadásában Catarina Erceg, a Visit Berlin marketingért felelős igazgató-helyettese hangsúlyozta: bár jövőre lesz 35 éve, hogy leomlott a berlini fal, a város mégsem a múltban akar élni, hanem a jövőbe tekint. Számos beruházást, felújítást fejeztek be idén, hogy a fenntarthatóság jegyében még élhetőbbé, és a turisták számára vonzóbbá tegyék a helyet. Példaként felhozta a császári kastélyból lett kulturális központot, a Humboldt Fórumot, amely az egykori NDK törvényhozásának helyt adó palota területén épült meg, a legkülönbözőbb múzeumokkal, kiállításokkal várják az érdeklődőket, többnyire ingyenes belépéssel.
Emellett 100 éves a Tempelhof, Berlin egykori kultikus repülőtere, amely monumentális méreteivel ritka adottságokkal bír: nagy lehetőség a meglévő városszövet részeként egy új negyed kialakítására.
Továbbá a Teufelsberg is mágnesként vonzza a látogatókat: érdekesség, hogy ez egy olyan mesterséges domb, amit a második világháború után a romokból hordtak össze. Ez a helyi művészek egyik bázisa, de városnéző séták is indulnak innen, továbbá kiállítóterek ugyancsak nyílnak. Újdonság a Németország történetét interaktív módon bemutató Deutschlandmuseum, de Edvard Munch és Caspar David Friedrich képeiből is reprezentatív kiállítás nyílt. A klasszikus zene kedvelőinek kuriózum, hogy Joanna Mallwitz személyében női karmestere van a berlini Konzerthausorchesternek. Magyar vonatkozás, hogy a 36 éves művészeti igazgatónő Fischer Ivántól vette át a stafétát, a megbízatása a 2023–24-es évadtól öt évre szól.
Jövőre a futball is hangsúlyosan jelen lesz, miután Németország ad otthont az Európa-bajnokságnak. Tíz rendező város fogadja a 24 részt vevő országot, az 51 mérkőzésre pedig összesen 2,8 millió jegy találhat gazdára. Kiemelt figyelmet kapnak az Eb-helyszínek, éppen ezért tudatosan készülnek arra, hogy a stadionok falain túl az adott régióhoz, tájegységhez kapcsolódó turisztikai kínálat is reflektorfénybe kerüljön.
A torna június 14-én a müncheni megnyitóval kezdődik, egy hónapra rá, július 14-én pedig a berlini fináléval ér véget. Helyszín lesz továbbá Frankfurt, Stuttgart, Köln, Düsseldorf, Dortmund, Gelsenkirchen, Lipcse és Hamburg. Catarina Erceg prezentációjából kiderült, hogy a Brandenburgi kapu egy hatalmas futballkapuvá, a környezete pedig több hektáros szurkolói zónává változik az esemény ideje alatt. Ekkora kapuba vélhetően ez idáig senki sem lőtt gólt.
Egyre dinamikusabb a németországi beutazó turizmus koronavírus-járvány utáni felépülése. Az idei első fél évben minden hónapban egyre csökkent a különbség a 2019-es év eredményeihez képest, a június végéig mért 34,9 millió vendégéjszakával elérték a krízis előtti szint 87,9 százalékát. A felépülés motorját továbbra is az európai küldőpiacok jelentik, amelyek a 2019-es bázishoz képest már 91 százalékon állnak. A tengerentúli piacok részeredménye 78 százalék (az Egyesült Államoké). Júliusban a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 10,2 millió külföldi vendégéjszakát jelentettek a hotelek és a legalább tíz ággyal rendelkező szálláshelyek – ez a 2019-es rekorderedmények 92,7 százalékának felel meg. Petra Hedorfer, a DZT igazgatótanácsi elnöke szerint: „A Covid utáni minőségi fejlődésre alapozó felépülési stratégia hatásosnak bizonyul. A Qualitätsmonitor Deutschlandtourismus felmérése szerint az Európából vonattal érkező utazók hányada a pandémia előtti 11 százalékról (2019. májustól 2020. áprilisig) 16 százalékra nőtt (2022. májustól 2023. áprilisig). Ugyanebben az időszakban az európai vendégek tartózkodásának hossza Németországban 4,4 napról átlagosan 5,2 napra nőtt.”
(Borítókép: A Potsdamer Platz 2020. július 31-én. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)