Több mint 3,9 milliárd fát kellene elültetni a vezető kriptovaluta-bányászat karbonlábnyomának ellensúlyozására – egy ENSZ-jelentés szerint. A környezetkárosító hatásról készült tanulmány szerint a bányászat nagy országoknál is több áramot fogyaszt.
A bitcoinbányászat ma már egyáltalán nem egyszerű eljárás. Hálózatba kötött számítógépek végeznek komplex matematikai műveleteket, amiért cserébe kriptovalutát kapnak jutalmul.
A bányászathoz világszerte számítógépek hatalmas, decentralizált hálózatai tartoznak, amelyek ellenőrzik és biztosítják a blokkláncokat, az egymással „összefűzött” adatokat egy adatbázisban. A bányászok rendkívül erős hardverrel felvértezett számítógép bevetésével versenyeznek bonyolult matematikai feladatok megoldásában, amit bitcoinnal díjaznak.
A bitcoint a 2008-as világválság szülte. A digitális valutát kriptográfiával hozták létre a központi jegybankok megkerülésével – eredetileg váltóeszköznek szánva. A bitcoin.org domaint augusztusban regisztrálták, majd kerek 15 éve, 2008. október 31-én jelent meg az alkotó, Nakamoto Szatosi cikke a bizalomra támaszkodás nélküli „elektronikus tranzakciók rendszeréről”. Nakamoto egészen bizonyosan álnév, és még azt sem tudni, egy vagy több személyt takar. Maga a hálózat a következő év elején jött létre, amikor a szerző(k) az első blokk kibányászásáért 50 bitcoint érdemelt(ek) ki. A 2010-es évek derekától néhány vállalkozás már fizetőeszközként fogadta el az első kriptovalutát, amely az utóbbi években – az aranyhoz hasonlóan – értékőrző szerepet is kapott. Ez azonban eléggé kockázatos, mert árfolyama óriási kilengéseket jelzett fel és alá egyaránt. Tíz éve egy bitcoin 135 dollárt ért, 2021 novemberében viszont már 57 ezret. A mai árfolyama május óta viszonylag stabilan 28 ezer dollár, 12 millió forint körül alakul.
A bányászattal – állítják – mindenki jól jár: a bányászok karbantartják és biztosítják a blokkláncot, cserébe kriptovalutát kapnak, amelyek megint csak a blokklánc karbantartására, egyszóval a számítógép működtetésére ösztönzik a bányászokat.
A bitcoinbányászat 2020 és 2021 között 173,42 terawattóra áramot fogyasztott – állapította meg az ENSZ Egyetemének tanulmánya.
Országok energiafogyasztásának összehasonlításában a bitcoinbányászat a 27. helyre ugrott – megelőzve a több mint 230 milliós Pakisztánt.
A keletkező karbonlábnyom több mint 38 millió tonna szén elégetésének felel meg. A mennyiség 190 földgáztüzelésű hőerőmű teljesítményével azonos. A környezetkárosítás ellensúlyozására 3,9 milliárd fát kellene elültetni. Ennek az erdőnek a területe csaknem teljesen lefedné Hollandiát, Svájcot vagy Dániát – az amazóniai esőerdők területe 7 százalékának felel meg.
„A technológiai innovációk gyakran nem kívánt következményekkel járnak” – idézte a Sky News a kutatást vezető professzort. Ezalól „a bitcoin sem kivétel” – jegyezte meg Kaveh Madani.
A bitcoinbányászat ráadásul nagymértékben a környezetet nem kímélő fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. A bányászathoz szükséges energia 45 százaléka szén, 21 százaléka földgáz volt. A megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia – a vizsgált időszakban, 2020–2021 között csak az energiaigény viszonylag kis hányadát szolgáltatták.
Azóta környezetbarátabbá vált a folyamat – állítja a bányászatot tömörítő egyik szervezet, a Bitcoin Mining Council, amely az „iparág” 43 százalékát képviseli.
Adatai szerint a tagjai által felhasznált villamos energia csaknem 60 százaléka az idei első félévben már fenntartható forrásból származott. A számokat azonban nehéz ellenőrizni, ráadásul ez az intézmény a bányászhálózat kevesebb mint felét alkotja.
Tavalyelőtt, az ENSZ-tanulmány vizsgált időszakában még Kína volt messze a legnagyobb bitcoinbányász nemzet. Azóta az Egyesült Államok megelőzte, miután Peking – korábbi ígéretével összhangban – felszámolta a bányászathoz nélkülözhetetlen szerverfarmokat, sőt a kriptovalutákkal végzett tranzakciókat is betiltotta. Kína korábbi 75 százalékos részesedése a bitcoinbányászatban a hivatalos álláspont és a Cambridge Egyetem becslése szerint is szinte a nullára esett vissza.
A legtöbb bitcoint bányászó tíz ország egyébként a globális karbonlábnyom 92 százalékáért felelős.
A kutatási eredmények nem tántoríthatnak el senkit a digitális valuták használatától – mondta Madani professzor.
Ehelyett arra kellene ösztönöznie bennünket, hogy megfelelő szabályozással és technológiai fejlesztésekkel, a környezet károsítása nélkül fokozzuk a globális pénzügyi rendszer hatékonyságát
– hangoztatta a kutatás vezetője.
Az ethereumhálózat közben – a bitcoin után a második legnagyobb – ambiciózus fejlesztéssel már tavaly elavulttá tette a bányászatot, és zöldebb alternatívára váltott. Tranzakcióit olyanok hagyják jóvá, akik önként zárolják kriptovalutájukat. Az Ethereum Alapítvány szerint ez a megközelítés 99 százalékkal kevesebb energiát használ fel.
A Greenpeace hiába lobbizott, hogy a bitcoinbányászok kövessék a példát. Kérése süket fülekre talált.
(Borítókép: Paul Ratje For The Washington Post / Getty Images)