Az első globális mesterséges intelligencia (MI) biztonságáról szóló csúcstalálkozón a résztvevők megállapodtak, hogy a technológia kockázatokat rejt, ezért annak szabályozásán közösen kell dolgozniuk. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy ennek ki áll az élére – a házigazda Egyesült Királyság, vagy az odahaza már egy MI-törvényen dolgozó Egyesült Államok.
November 1-jén és 2-án tartják a világ első globális mesterséges intelligenciáról szóló (MI) csúcstalálkozót csaknem száz meghívott előadóval, akik között állam- és kormányfők, techvállalatok vezetői, akadémikusok és nonprofit szervezetek vezetői találhatók.
Az eseményt a Rishi Sunak vezette brit kormányt keltette életre és helyszíne az a Bletchley Park, ahol a második világháború alatt a brit kódfejtők dolgoztak.
A rendezvény célja, hogy a rohamos tempóban fejlődő technológiáról párbeszédet kezdjenek a résztvevők, emellett egy globális szabályozás irányába elinduljanak.
A folyamatos válságkezelésben lévő Sunak-kormánynak emellett az is célja volt, hogy ezzel az élére álljon a technológiát kordában tartó szabályozásban, és egy MI-központot hozzanak létre a brexit utáni Egyesült Királyságban.
Az esemény nyitónapján jelenleg 28 kormány, többek között az Egyesült Államok, az Európai Unió, Ausztrália, Kína és a házigazda Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki, amiben kijelentették,
a mesterséges intelligencia potenciális katasztrófális kockázatot jelent az emberiség számára,
ugyanakkor a Bletchley nyilatkozatnak nevezett dokumentum emellett azt is írja, hogy az MI óriási lehetőségeket is rejt, ami „képes átalakítani és javítani az emberi jólétet, a békét és a prosperitást”.
A nyilatkozat – ami teljes egészében a brit kormány oldalán itt olvasható – szerint emellett az azt aláírók megállapodtak, hogy közösen dolgoznak a technológia biztonsági kutatásában, és a jövőben is folytatják a párbeszédet.
A közös deklarációval kapcsolatban a házigazda Rishi Sunak úgy látja, annak létrejötte „egészen hihetetlen”, emellett arról is beszélt, hogy
gyermekeink és unokáink jövője szempontjából semmi sem lesz olyan átalakító hatással, mint az olyan technológiai fejlődések, mint az MI. Adósak vagyunk nekik azzal, hogy biztosítsuk az MI biztonságos és felelős módon történő fejlesztését, és időben felismerjük az általa jelentett kockázatokat
– fogalmazott a brit kormányfő, akinek a brit sajtó szerint diplomáciai siker, hogy az eseménnyel a britek a technológia szabályozása kapcsán vezető szerepet sikerülhet betölteni.
Annak ellenére, hogy most 28 ország aláírta a nyilatkozatot, eddig elég távol álltak egymástól az országok és csekély együttműködés volt a technológiát illetően – mint arra a brit The Guardian emlékeztet, az Egyesült Államokban a Joe Biden vezette szövetségi kormány épp ezen a héten kötelezte arra az olyan MI-fejlesztésekben résztvevő vállalatokat, mint a ChatGPT-t készítő OpenAI, illetve a Google, hogy a teszteredményeiket osszák meg a szövetségi kormánnyal.
Emellett Washington és London épp azon verseng, ki álljon az MI-szabályozás élére
– az egyik amerikai meghívott vendég, Gina Raimondo kereskedelmért felelős miniszter épp a konferencián jelentette be, hogy az Egyesült Államok egy új, az MI biztonságos használatáért felelős intézetet hoz majd létre, amivel a házigazda egyik alapvető célját, miszerint egy ilyen intézmény az Egyesült Királyságban legyen.
A résztvevők emellett abban is megállapodtak, hogy a jövőben több ilyen csúcstalálkozót szerveznek – félév múlva Dél-Korea, egy év múlva pedig Franciaország lesz a rendező.
(Borítókép: Rishi Sunak brit miniszterelnök beszédet mond 2023. október 26-án Londonban. Fotó: Peter Nicholls/Reuters)