Az uniós tagállamok attól tartanak, hogy reformlépések nélkül, és a csatlakozások fellendülésével az unió olyan dinamikába csúszhat, amelyben 30 vagy több tagúra duzzad, és nincs egységes terv arra vonatkozóan, hogyan működjön hatékonyan – írja a Politico.

A négy ország tisztviselői a Playbooknak nyilatkozva elmondták, hogy jelenleg közös reformjavaslatok kidolgozásán dolgoznak. Csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter fogadja az EU és a csatlakozó országok kollégáit, hogy kidolgozzák ezeket a javaslatokat – közölte két berlini tisztviselő.

Az Európai Bizottság november 8-án teszi közzé az Ukrajna és más tagjelöltek csatlakozás felé tett előrehaladásáról szóló jelentését, amely – az EU tisztviselői és diplomatái szerint – a csatlakozási tárgyalások megkezdését fogja javasolni Ukrajnával és Moldovával „technikai” kikötésekkel.

Ezen kikötések alapján az országoknak további lepéseket kell tenniük: a szilárd és független igazságszolgáltatás kiépítésétől kezdve a kisebbségi jogok védelmén át a korrupcióellenes intézkedések végrehajtásáig.

A német külügyminiszter meghívója szerint egyik ország sem csatlakozhat gyorsított eljárásban, hiszen „mind a jelenlegi, mind a jövőbeli uniós tagállamoknak el kell kötelezniük magukat arra, hogy alaposan felkészülnek azokra a kihívásokra, amelyeket egy több mint 30 tagú EU jelent majd”.

Portugália saját javaslattal állt elő: az uniós vezetők múlt havi granadai csúcstalálkozóján António Costa miniszterelnök zárt ajtók mögött azt mondta kollégáinak, hogy az új EU-nak „többcélú épületté” kell válnia.

Az „épület vagy ház” gondolata azt hivatott egyértelművé tenni, hogy nincs hierarchia – mondta Tiago Antunes, Portugália EU-titkára –, szemben a francia–német szakértői csoport által javasolt „koncentrikus körökkel”, amelyek szerinte elriasztottak néhány országot, mert attól tartottak, hogy egy „másodosztályú EU-ban” kötnek ki.

Szerinte különböző szakpolitikák kellenének, amelyekben a tagállamok szabadon dönthetnének, hogy részt vesznek-e vagy sem, hogy „olyan Európát hozzanak létre, amelyben mindenki jól érzi magát”.

Azoknak az országoknak, amelyek már nem érzik jól magukat az EU integrációs szintjén – gondoljunk csak Magyarországra –, lehetővé kellene tenni, hogy bizonyos politikákból kimaradjanak, feltéve, hogy azok nem akadályozzák más országok előrelépését

– tette hozzá Antunes.

„Ha tovább akarsz integrálódni, akkor több szobába mész be, és több politikát osztasz meg más tagállamokkal. Ha nem akarsz ennyire integrálódni, akkor csak ez a közös terület és az a néhány másik szoba marad, amelyben részt akarsz venni” – folytatta. Elmondása szerint ezen további szobák közé tartozhatna a közös társaságiadó-alap, a külpolitikában a minősített többségi szavazás, a migrációs és jóléti politikák terén pedig a nagyobb szolidaritás.

„Az európai értékek, a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok – ez mindenki számára megkérdőjelezhetetlen, ez a ház alapja” – mondta Antunes.

Megjegyezte, hogy Ukrajna és más szegényebb országok csatlakozása új bevételi forrásokat fog igényelni az EU számára. Rámutatott, hogy szinte minden jelenlegi tagország nettó befizetővé válik a kohéziós politika számára, tekintettel a hatalmas jövedelmi egyenlőtlenségekre a feltörekvő új tagokkal szemben.