A Gázában indított izraeli szárazföldi hadműveletet követően egyre-másra aktivizálódnak az Izrael-ellenes iszlám csoportok. Az mindenesetre közös bennük, hogy gyakorlatilag Irán által pénzelt, felépített, támogatott szervezetekről van szó. Folyamatos harci cselekmények nem történtek, de az első incidenseken már túl vagyunk. A síita Hezbollah Libanon déli részéről már belőtt Izrael északi területeire, míg a jemeni síita húszik – több mint ezer kilométerről – Izraelt rakétákkal és drónokkal érték el, amelyeket Jemenből lőttek ki, illetve indítottak.
Mindezek pedig arra mutatnak, hogy a konfliktus egyre több, Izraellel szemben ellenséges szereplőt vonz magához. Erre utalt az is, amikor október 19-én az amerikai hadsereg közölte, hogy egyik rombolója a Vörös-tengeren elfogta a Jemen fővárosát és környező területeit irányító húszi lázadók által Izrael felé indított cirkálórakétákat és drónokat. A húszi fenyegetés komolyságát mutatja, hogy a következő már sikeres akció volt. Ezt október 27-én hajtották végre az egyiptomi Nuvejba és Izrael határán fekvő egyiptomi város, Taba ellen, amelyet rakéta- és dróntámadás ért. Az akció következtében több ember megsérült.
A húszik a jemeni Szaada tartományban élnek, és a síita iszlám zaidi ágának követői, amelyhez, tekintve, hogy nincsenek hivatalos adatok, egyes becslések szerint az ország lakosságának 25, míg más források szerint 35 százaléka tartozik. A 99 százalékban muszlim Jemenben emellett csekély számú keresztény, hindu és más vallású ember is él.
A korábban mintegy 49 ezer fős zsidó közösséget 1949–1950-ben a „Varázsszőnyeg”-művelet keretében Izrael kimenekítette az országból.
A még Jemenben maradt mintegy 300 zsidót a fokozódó fizikai atrocitások miatt menekítették ki később titkosszolgálati módszerek bevetésével. 2020-ra a zsidók száma 100 alá csökkent, és mára már csak 1 zsidó él Jemenben.
A síita vallás zaidi változata ma már szinte csak Jemenben van jelen. A zaidi vezetők 1962-ig, mintegy 1000 éven át irányították az országot. Ugyanakkor a mintegy nyolcmilliós zaidi-síita közösségnek a húszi mozgalom csak mintegy 30 százalékát tudhatja támogatói között. A mozgalom kezdettől szemben állt Szaúd-Arábiával, fellépett a korrupció ellen, kritizálta a jemeni kormány Amerika-barát politikai irányvonalát, és nagyobb önállóságot követelt magának.
Az Anszar Allah-mozgalom (Allah Támogatói) a síita húszik egy fegyveres, politikai-vallási tömörülése. A húszik esetében az ún. „Zaidi imamátus” örököseiről van szó, akik a mintegy 400 zaidi vallású törzsből egy erős, helyi törzsi szövetséget hoztak létre Huszein Badr ad-Dín al-Húszi vezetésével. Az 1959-ben született, karizmatikus törzsi vezető eleinte csak a síita kulturális, vallási hagyományokat akarta megőrizni a jemeni parlamentben az al-Hakk (Az Igazság) párt vezetőjeként.
1997-től egyre inkább a „Hiszünk a Fiatalokban” félkatonai csoport szervezésével foglalkozott, de a pártja vezetését nem adta fel. A kilencvenes években a szanaai egyetemen az eleinte csak fiatalokból álló mozgalom nyári táborokat szervezett, ahol olyan radikális vallási vezetők tanait tanulmányozták, mint például Haszan Naszrallah, a Hezbollah terrorista szervezet vezetője. Ezzel magyarázható fanatikus Amerika-ellenességük és zsidógyűlöletük. A zászlójukon az „Isten nagy”, „Halál Amerikára”, „Halál Izraelre”, „Átok a zsidókra”, „Az iszlám győzelme” jelszavak állnak.
Al-Húszit 2004-ben a jemeni vahabita kormány megpróbálta letartóztatni, ami fegyveres lázadáshoz vezetett. Az elkeseredett húszik dühét fokozta al-Húszi 2004. szeptemberi meggyilkolása. A mozgalom szellemi irányítását apja, míg a katonai vezetést testvére vette át. A váltakozó hevességgel folyó háborúban – az ún. arab tavasz okozta politikai káoszban – a húszik felkelése brutális polgárháborúvá fejlődött, amelyet külföldi beavatkozások tovább gerjesztettek, és a történelem egyik legszörnyűbb humanitárius válságát hozta el.
A húszik neve akkor lett világszerte ismert, amikor 2014. szeptember 11-én elfoglalták a jemeni fővárost, Szanaát, és megpróbálták elfoglalni Ádent. Eközben mind az arab-félszigeti Al-Kaida (AQAP), mind az Iszlám Állam (IS) helyi leányvállalatai egyre aktívabbak lettek, és beszálltak a zavarosba halászni a jemeni polgárháborúban. Az AQAP több déli tartományban is elfoglalt területeket. A lázadók a jemeni hadseregtől zsákmányoltak nagy mennyiségű rakétafegyvert. A húszi lázadók így tudtak később számos rakétát kilőni Jemenből Szaúd-Arábiába. Később már Irán látta el a lázadó húszikat saját rakétaeszközeivel. 2015 óta több mint 430 különböző rakétát lőttek ki Szaúd-Arábiára, és mintegy 900 dróntámadás is végrehajtottak, amelyek mintegy 60 civil életét oltották ki.
A húszi támadások mögött több motiváció is áll. Mindenekelőtt a húszik keményvonalas szárnya, amely támogatta a szaúdi–jemeni határon állomásozó bahreini erők meglepetésszerű célba vételét 2023. szeptember 25-én, igyekszik bizonyítani Iránhoz való hűségét és megerősíteni a csoport regionális helyzetét az ún. „ellenállási tengelyben”.
Másodszor, a húszik meg akarják erősíteni regionális státuszukat mint komoly ellenállási mozgalom, így növelve presztízsüket, és további anyagi támogatást akarnak szerezni az arab lakosságtól. Ugyanakkor a húszik mindezzel azt is bizonyítani akarják az USA és Izrael felé, hogy rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyekkel a jövőben célba vehetik az amerikai és/vagy izraeli érdekeltségeket a térségben, beleértve a Vörös-tengeren és a Bab el-Mandeb-szoroson áthaladó hajókat is. Végül a húszik ezzel próbálják növelni befolyásukat a folyamatban lévő szaúdi–húszi tárgyalásokon is.
Felfegyverzett haderejük létszáma 2003–2004 után exponenciálisan nőtt. 2004-ben még csak nagyjából kétezer fős volt, ám 2010-re már 100 ezer fegyveresük állt készen, feltételezett katonai erejük jelenleg mintegy 120 ezer főt számlálhat.
Ma már az iráni Forradalmi Gárda közreműködésének eredményeként ki lehet jelenteni, hogy az Izrael elleni húszi támadás végrehajtása csupán politikai szándék és nem pedig képesség kérdése.
A húszik hagyományos és nem konvencionális képességeit magas szinten bizonyította a szaúdi koalíció elleni harcuk, amelynek során érzékeny veszteségeket okoztak a koalíciós erőknek, amelyek a húszikkal szemben álló jemeni kormányt támogatták. Eleinte – a 2014-ben szerzett rakétaeszközeikkel – 900-1300 kilométerre lévő célpontokat értek el. Így például Rijádot és Abu-Dzabit.
2023 szeptemberében a húszik nagyszabású katonai parádén mutatták be új rövid és nagy hatótávolságú, egyértelműen iráni eredetű rakétáikat, amelyekkel képesek már 1800-2000 kilométerre lévő célpontokra is csapást mérni. A katonai felvonuláson láthatóak voltak az iráni gyártmányú Shahed–136 kamikazedrónok, (húszi nevük Waid), amelyek hatótávolsága elérheti a 2500 kilométert is.
(Borítókép: A jemeni húszi csoport katonai parádét tartott a főváros, Szanaa elfoglalásának 9. évfordulója alkalmából 2023. szeptember 21-én Jemenben, Szanaában. Fotó: Mohammed Hamoud / Getty Images)