„Tavaly, a magyar elnökség alatt két ügyben is történt kívülről talán nem látszó, de belülről trendforduló jellegű, bizalomépítő változás. Én voltam az első, aki felkértem egy izraeli diplomatát, hogy csatlakozzon az elnökségi csapathoz” – fogalmazott Kőrösi Csaba a Népszavának adott interjúban.

Arra is kitért, hogy jelenleg ötvenkét fegyveres konfliktus zajlik a világban, amelyek trendje riasztó képet mutat. Csodákra szerinte viszont az ENSZ sem képes, nagy változásra lenne szüksége.

Az ENSZ Közgyűlése korábbi elnökének további fontos mondatai, megállapításai az alábbiak voltak az interjúban:

• „Az ENSZ szerepét, használhatóságát úgy lehet leginkább megérteni, ha egy városi piachoz hasonlítjuk. Aki odamegy, taggá válik, azért teszi, mert el akar adni valamit.” Szerinte a jelenlegi alapokmány mellett nem valósítható meg jelentős reform.
• „Az ENSZ nem azért van, hogy a mennybe vigyen bennünket, de arra még jó lehet, hogy megmentsen a pokoltól.”
• „Az ENSZ a legeslegnagyobb problémák megelőzésére, kezelésére van kitalálva három nagy területen – béke és biztonság, fenntartható fejlődés, illetve emberi jogok.” 
• „Meggyőződésem, hogy az ENSZ-re szükség van, Ha nem lenne, létre kellene hozni, de az is meggyőződésem, ahhoz, hogy az ENSZ szolgálni tudja a világ stabilitását, békéjét és fejlődését, jelentős átalakuláson kell hogy átmenjen.” Azonban megjegyezte, hogy ez nem egyszerű feladat, mert az öt kedvezményezett tagállamnak, a BT öt vétójoggal rendelkező állandó tagjainak jóvá kell hagynia minden változást.
• „Ma másképpen néz ki a világ, új szereplők vannak, az erőviszonyok is mások, részben új problémákkal küzdenek a tagállamok, és már nem kétpólusú világ sem.”
• „Sokkal nagyobb számú fegyveres konfliktussal nézünk szembe, mint bármikor korábban. Jelenleg 52 fegyveres konfliktus zajlik a világban.” Ehhez társul, hogy négyszeresére emelkedett azon konfliktusok aránya, amelyekben külföldi szereplők vagy más ország közvetlen beavatkozása kimutatható.
• „A Covid-válság egy képeslap volt a jövőből. Olyan komplex válság volt, aminek lényegét még nem biztos, hogy elég jól megértettük: az antropocén kori válságok előtípusa volt.”
• „Jelenleg 72 olyan állam van a világban, amely csődközeli vagy már a csődöt elért állapotban van” a koronavírus miatt.
• Kőrösi szerint az ukrajnai háborúban a tárgyalásos rendezésre van esély.
• Ezzel szemben „amíg a Hamász az marad, ami most, egy virtigli terrorszervezet, addig minden eszközt megpróbál bevetni Izrael állam megsemmisítésére. Még akkor is, ha nyilván erre lehetősége és esélye sincs.”
• „Tavaly, a magyar elnökség alatt két ügyben is történt kívülről talán nem látszó, de belülről trendforduló jellegű, bizalomépítő változás. Én voltam az első, aki felkértem egy izraeli diplomatát, hogy csatlakozzon az elnökségi csapathoz. Ő lett az egyik vezető jogi tanácsadóm.”

Kőrösi Csabát az ENSZ Közgyűlése új elnökeként eskütétellel iktatták be hivatalába még 2022-ben. A magyar diplomata akkor António Guterres, az ENSZ főtitkára és az előző közgyűlési elnök, Abdullah Shadid jelenlétében az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapokmányára tette le hivatali esküjét.

Akkor arról beszélt: úgy gondolja, az ukrajnai háborút azonnal meg kell állítani, mert csak szenvedést hoz, valamint az emberi jogok, a jólét és a bolygó ellen való. A lehetséges leghamarabbi tűzszünetet sürgette. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az élelmiszerválság a világ minden országát érinti, amit a háború csak felerősített.

Méltatta az ENSZ főtitkárának közvetítésével elért megállapodást az ukrajnai gabonaszállítások felújításáról, és reményét fejezte ki, hogy az elért megállapodás meghosszabbítható lesz.