Pénteken Helsinkiben temették el a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari volt finn elnököt – adta hírül az MTI.
Martti Ahtisaari, Finnország korábbi elnöke 86 éves korában halt meg, előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedett. Az állami gyászszertartáson mindenekelőtt a volt államfő nemzetközi közvetítőként vállalt erőfeszítéseit méltatták. A ceremóniából a Bibliából idéztek finn, illetve a Namíbiában és Angolában beszélt ndonga nyelven.
A helsinki katedrálisban tartott szertartáson több mint 800 meghívott vendég vett részt, soraikban XVI. Károly Gusztáv svéd király, Hage Geingob namíbiai elnök és koszovói hivatali partnere, Vjosa Osmani, illetve Jakaya Kikwete volt tanzániai elnök, valamint Indonézia és a Szabad Aceh lázadómozgalom egykori vezetői.
A nemzetközi konfliktusok megoldása érdekében végzett munkájáért 2008-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett globális békeközvetítő 86 éves korában hunyt el október 16-án. Két éve, 2021-ben jelentették be, hogy Ahtisaari előrehaladott Alzheimer-kórban szenved.
Nobel-békedíjjal kitüntetett, nagyszerű finn volt. Rányomta saját bélyegét a finn és a nemzetközi történelemre is
– mondta Sauli Niinistö hivatalban lévő finn elnök méltatásában. „Még a legmakacsabbakban is látott valami jót, amiért érdemes volt kezet nyújtani nekik. Azonban, ha szükségessé vált, kemény és elszánt tárgyalóvá tudott válni” – idézte fel Niinistö. Hangsúlyozta, Ahtisaari inkább volt diplomata, mint politikus és kívülállóként került a politikába. Politikai szokásokról nem tartott sokat, „Ahtisaari, mint találóan jellemezték, a sík hierarchiák embere volt” – tette hozzá.
A templomi gyászszertartást követően Urho Kekkonen és Mauno Koiviosto néhai elnökök közelében helyezték örök nyugalomra Ahtisaarit. Az állami televízió élőben közvetítette az eseményeket. Az este folyamán Petteri Orpo finn miniszterelnök fogadja a temetésre érkezett külföldi vendégeket és tisztségviselőket.
A politikus legjelentősebb eredményei közé tartozik, hogy segített elérni a békemegállapodásokat Szerbia koszovói kivonulásával kapcsolatban az 1990-es évek végén, Namíbia függetlenségi törekvésével kapcsolatban az 1980-as években, valamint az indonéziai Aceh tartomány autonómiájával kapcsolatban 2005-ben. Az 1990-es évek végén részt vett az észak-írországi békefolyamatban is, és megbízást kapott az IRA terroristacsoport lefegyverzési folyamatának nyomon követésére.
A politikus hat éven át – 1994-től 2000-ig – volt Finnország elnöke. A 2000 januári elnökválasztáson nem indult, hogy másodszor is államfő legyen. Ezután több nemzetközi pozíciót is felajánlottak neki, a többi között az ENSZ menekültügyi ügynökségénél, de ehelyett úgy döntött, hogy saját irodát nyit Helsinkiben, amely a nemzetközi válságok közvetítésére összpontosít. Ekkor alapította meg a helsinki székhelyű Válságkezelési Kezdeményezést.