A Hamász Izrael elleni októberi támadása óta jelentősen megnőtt Európában a terrorfenyegetettség. A tagállamok lakói komolyan megosztottak abban, hogy a palesztinokkal vagy Izraellel kell-e szimpatizálni ebben a helyzetben. Nem véletlenül voltak – például most hétvégén Londonban – több százezer embert utcára hívó palesztinbarát tüntetések, de Izrael mellett is tízezrek fejezték ki támogatásukat Európa-szerte.
Az arab országokban egyre jobban érezhető nyugatellenességet a kezdeti, nagyon vehemens amerikai támogatás váltotta ki, amelynek eredményeként váratlanul még maga Joe Biden elnök is ellátogatott Izraelbe, ahol támogatásáról biztosította az izraelieket, és elítélte a Hamász véres terrorakcióját.
Az izraeli szárazföldi műveletek megindulása, és a tűpontos, célzott támadások, valamint a magas civil áldozatszám miatt a kezdeti, Izrael melletti kiállás Európa sok államában veszített intenzitásából. A palesztinbarát megmozdulások azonban folyamatosak az arab országokban. Az időről időre megnyíló gázai–egyiptomi határon ezrével menekülnek a civilek, jobbára Egyiptom felé, de nem kizárt, ha Kairó – hasonlóan Jordániához – kitart amellett, hogy nem fogad be további menekülteket, akkor a gázai konfliktus akár Európa irányába is lökheti a menekülők tömegét.
Ez pedig potenciális biztonsági kockázatot jelent a kontinens számára, hiszen az újabb menekülőkkel könnyen átcsusszanhatnak a schengeni határon olyan radikális iszlamista csoportok tagjai, akik könnyen szervezhetnek terrorista akciókat európai nagyvárosokban.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy valóban szükség van-e 400 millió európai eddigi útlevélmentes utazásának korlátozására a közösségen belül. Másként értelmezve: tényleg jelenthet-e potenciális veszélyt a 2015-ös mértéket még el nem érő, de az utóbbi évek kimagaslóan nagy tömegű illegális bevándorlása? A politikusok, döntéshozók úgy vélik, igen, és ezért nem haboztak Európa 11 országában bevezetni az ideiglenes határellenőrzést. Főként azokban az államokban, amelyeken áthalad az ún. nyugat-balkáni embercsempész tranzitútvonal.
Részben ennek megállítása, részben az illegális bevándorlás jelentette teher csökkentése érdekében vezették be az ideiglenes határellenőrzéseket, határállomás-épületek használatát, átvilágítást, útlevél- és gépjármű-ellenőrzést, szükség esetén rendőri kikérdezést. Ugyanakkor a kezdeményező államok szerint ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy kiszűrjék az esetleges menekültnek álcázott terroristák beszivárgását, és így kívánják csökkenteni a menekültbefogadó rendszerekre nehezedő nyomást.
A térképen jól látszik például, hogy Franciaország valamennyi belső határán visszahozta az ellenőrzést. Gerald Darmanin belügyminiszter ezt a lépést azzal indokolta, hogy Franciaországot ebben a helyzetben „bizonytalan” államok veszik, körbe, ahonnan bármi bejuthat Franciaországba, aminek nem kellene.
Olaszország azzal magyarázta a Szlovénia irányába elrendelt ellenőrzéseket, hogy az Izrael–Hamász-konfliktus nyomán megnőtt az unióban az erőszakos cselekmények lehetősége. A fontos feladat a menekültnek álcázott terroristák kiszűrése, és a folyamatos illegális szárazföldi és vízi migráció jelentette nyomás csökkentése.
November elején az olasz belügyminiszter szlovén kollégájával tárgyalt, majd elmondta: mintegy húszezer embert és tízezer járművet ellenőriztek az olasz hatóságok a Szlovéniával közös határon az október 21-től újra bevezetett határellenőrzés keretében.
Szükséges volt ennek bevezetése, ahogyan erre az izraeli–palesztin konfliktus kirobbanását követő biztonsági elemzések rámutattak
– mondta Matteo Piantedosi, majd hozzátette, szlovén és horvát kollégájával elhatározták, hogy közös határrendészeti járőrözésbe kezdenek a határaikon.
Még október végén határozott a szlovén kormány arról, hogy november 19-ig meghosszabbítja az ellenőrzést a horvát és a magyar határon. A ljubljanai kormány a döntést az EU közrendjét és belső biztonságát fenyegető veszélyekkel, a közel-keleti és ukrajnai helyzettel, valamint az egyes uniós tagállamokban nemrégiben elkövetett terrortámadásokkal indokolta.
A luxemburgi Schengenben az Európai Gazdasági Közösség öt tagja írta alá az egyezményt 1985-ben, de csak tíz évvel később lépett hatályba, a résztvevők: Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország voltak. Lényege, hogy a belső határőrizet megszűnik, és a külső határokat közösen ellenőrzik. Később más államok is csatlakoztak a schengeni övezethez. Akik aláírták, de nem alkalmazzák: Ciprus, Írország, Bulgária, Románia. Utóbbi kettő csatlakozását a tagországok 2022 decemberében elutasították, mondván, nem elég felkészültek. Az övezetet tehát 23 tagállam alkotja, ezen kívül csatlakozott hozzá a nem EU-tag Izland, Svájc, Norvégia és Liechtenstein.
Ugyancsak november elején jelentette be Pozsony is, hogy meghosszabbította az október elején bevezetett ideiglenes határellenőrzést a szlovák–magyar határon, egészen november 23-ig. Az első döntést azután hozták, hogy Csehország, Ausztria és Lengyelország hasonló intézkedést vezettek be szlovák határszakaszaikon.
A berlini kormány október végén jelezte, hogy továbbra is érvényben tartja a határellenőrzést a Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös határon. A német vezetés az ellenőrzés kiterjesztésével az illegális bevándorlás és az embercsempészet visszaszorítására törekszik.
(Borítókép: Német rendőrök egy személyautót ellenőriznek az autópályán a lengyel határon 2023. október 24-én. Fotó: Frank Hammerschmidt / picture alliance / Getty Images Hungary)