Kolumbia a héten elkezdte ivartalanítani az ország területén garázdálkodó, agresszívan szaporodó nílusi vízilovakat, amelyeket még a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar hozott be az országba.
A kolumbiai környezetvédelmi hatóságok arról tájékoztatták a sajtót a napokban, hogy sikeresen sterilizáltak két hím és egy nőstény vízilovat. A most bejelentett, sebészeti úton végzett ivartalanítások egy nagyobb kormányzati akció keretében történtek, amely a nagyjából 169 fős egyedszámmal rendelkező, nem őshonos faj lokális elpusztítását tűzte ki célul.
Korábban megírtuk, hogy az – akaratukon kívül – betolakodó vastagbőrűekkel szembeni bánásmód komoly vitát váltott ki a dél-amerikai országban. Az állatvédők nem támogatták a drasztikus megoldásokat a helyzet kezelésére, mivel a világ más részein a hatalmas emlős keményen küzd a fennmaradásáért. Végül egy kompromisszumos megoldást dolgoztak ki, ami egyrészt csillapítja a kedélyeket, másrészt lehetővé teszi Kolumbiának azt, hogy megszabaduljon a nílusi vendégektől.
A populáció legnagyobb részét ivartalanítják, pár egyedet elajándékoznak más országoknak, néhányat viszont muszáj elaltatniuk.
A sterilizáció azonban rettentően időigényes folyamat. A vízilovak megtalálása nehéz, élőhelyüket gyakran változtatják, időnként a vízben hűsölnek, időnként pedig a szárazföldön táplálkoznak.
az igazán embert próbáló feladat foglyul ejteni a 3 tonnás, méretükhöz képest gyors állatokat.
Ráadásul a hatóságok törekvéseinek az időjárás sem kedvez. Az utóbbi hónapok heves esőzéseinek hatására bőségesen akad legelni való fű a főbb élőhelyeik környékén, így a jól táplált egyedeket nem lehet élelemmel csapdába csalni.
Egy ilyen sterilizációs procedúra összköltsége majdnem 3,5 millió forint, és jelentős kockázatoknak teszi ki a vízilovakat és természetesen az orvosi személyzetet is.
Az eddig talált 169 víziló mindegyike attól a mindössze 4 állattól származik, amelyeket még Pablo Escobar hozatott be a Hacienda Nápoles névre keresztelt birtokára a nyolcvanas években. Amikor a drogbáró kialakította a magánállatkertjét, az invazív fajok behozataláról szóló törvényekkel mit sem törődött. Ezeket a törvényeket valószínűleg éppen az ilyen, abszurd hobbikkal rendelkező milliárdosok ellen hozták, ugyanis az történt, hogy a hatalmas emlősállatok a kartellvezér halála után egyszerűen megszöktek az ingatlanról, és a környező folyók mentén telepedtek le. Az új élőhelyen bőséges táplálékforrásra leltek, így egyre több borjat tudtak a világra hozni és felnevelni.
A hatóságok szerint ha nem avatkoznak be a folyamatba, Escobar „háziállatainak” leszármazottai 2035-re elérhetik az ezer példányt is.
Egyébként Afrikában azért nem okoznak gondot a táplálékláncban, mert ott több olyan nagy testű vetélytársuk akad, amelyek képesek kordában tartani a populációt (például ilyen a krokodil és az oroszlán). A hatalmas emlősöknek a kolumbiai vadonban viszont nincs természetes ragadozó ellenfele, ezért invazív fajnak minősülnek. Azaz kényükre-kedvükre terjeszkedhetnek, hiszen egy állat sem képes megállítani őket.
Habár nagyrészt csak növényeket esznek, fontos tudni róluk, hogy rendkívül agresszívan tudnak viselkedni, ha a területüket vagy a borjaikat veszélyben érzik. A szakértők ezért aggódnak, hogy akár őshonos fajokat is kiszoríthatnak az élőhelyükről, sőt a teljes ökoszisztémát is feldúlhatják.
A vízilovak a lakossággal is többször összetűzésbe keveredtek, halászokat támadtak meg, egy példányt pedig még tavasszal elütöttek.