A Belgrád melletti katonai reptéren méretes rakománnyal landolt a világ egyik legnagyobb szállítógépe. Szerbia használt helikoptereket vásárolt Ciprustól, ahol cserébe saját gyártású önjáró lövegeket adott el.
A világ legnagyobb repülőgépe érkezett a batajnicai katonai repülőtérre – jelentette az N1 portál, a szemfüles hozzászólók azonban nyomban pontosítottak. Nem az Antonov An–124 a világ legnagyobb repülője, hanem bátyja, az An–225-ös, a Mrija, ami ukránul álmot jelent.
A hír eredeti forrása, a Tango Six a Flightradar24 információira hivatkozva helyesen arról tudósított, hogy a világ legnagyobb sorozatban gyártott repülőgépe érkezett Ciprusról Szerbiába.
A járat a páfoszi nemzetközi repülőtérről indult, amely az Andreasz Papandréu légi támaszpontnak is otthont ad.
Itt állomásoznak azok az Mi–35P típusú rohamhelikopterek, amelyek néhány használt példányát Szerbia tervezte megvásárolni.
Az An–124-es batajnicai landolásáról egy rövid felvételt osztottak meg a TikTokon.
A fedélzetén vélhetően néhány használt helikopter érkezett Ciprusról.
Vele szinte egyidejűleg az egyiptomi légierő Il–76MF típusú szállítógépe is leszállt a batajnicai reptéren, ennek a gépnek a rakományáról azonban semmit sem tudni.
Szerbia eredetileg vadonatúj, orosz gyártmányú Mi–35M típusú harci helikoptereket tervezett vásárolni, amint azt Aleksandar Vucsics elnök még tavaly szeptemberben bejelentette.
Az új gépek beszerzése azonban valószínűleg a szankciók miatt is kérdésessé vált, így Belgrád kénytelen volt beérni „levetett” helikopterekkel.
A szerb védelmi miniszter júniusban utazott páfoszi terepszemlére.
Nem kizárt, hogy jó üzletet kötött, mert Ciprus cserébe szerb gyártmányú Nora B52 önjáró lövegek ütegét vásárolta, valamint olyan páncélozott parancsnoki járműveket, amelyekből az ütegek vezérelhetők.
Miután az An–124-es csak kora este repült vissza Páfoszra, elképzelhető, hogy nem indult szállítmány nélkül.
Ez a típusú szállítógép viszonylag gyakran landol a Belgrád melletti katonai reptéren, Batajnicán. Legutóbb, 2021-ben MiG–29-es vadászgépeket szállított Belaruszból, azt megelőzően pedig humanitárius segélyt a járvány idején.
Magyarországra egyébként – szintén a járvány idején – 2020-ban érkezett egy An–124-es, amely Kínából szállított a koronavírus-járvány ellen szükséges védőfelszerelést.
A nagy testvér, az Antonov An–225, a Mrija, 2008 januárjában érkezett Budapestre azzal a feladattal, hogy a Mol ománi kutatásaihoz szükséges berendezéseket szállítsa a közel-keleti országba.
Az An–225-öt az ukrán, illetve akkor még szovjet Antonov tervezőirodában fejlesztették. A kijevi mérnökök azt a feladatot kapták, hogy készítsenek egy, az An–124-esnél nagyobb gépet, akkorát, amely képes lesz szállítani a Buran űrrepülőt. A fejlesztés alapját a már működő repülőtípus adta, de az világos volt, hogy az An–124-es teherbírása és mérete kevés, ezért meghosszabbították a törzsét, megnövelték a szárnyméretet, a meglévő négy hajtómű mellé pedig raktak még kettőt.
Oroszország az Ukrajna ellen indított háború kezdetén, tavaly, február utolsó napján megsemmisítette a Mriját, amint azt az ukrán külügyminiszter is megerősítette a Twitteren.
Lehet, hogy az oroszok elpusztították a Mriját, de sohasem pusztítják el az álmunkat egy erős, szabad és demokratikus európai országról – utalt a Mrija elnevezésére Dmitro Kuleba.
(Borítókép: Az Antonov 124-es a batajnicai katonai reptéren. Fotó: Szerb védelmi minisztérium)