Az elmúlt hónapokban több tucat apró élelmiszerbolt jelent meg Kuba-szerte. Az ínséggel küzdő országban a korábbi választékhoz képest ínyencségeket kínálnak, de egyelőre csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy itt szerezzék be mindennapos szükségleteiket. A magánkereskedések a rendszerváltás hírnökei.
Az egyik élelmiszerbolt nemrégiben még garázsként szolgált Havannában. Ebből a méretére is következtetni lehet. Mégis viszonylag széles választékot kínál a szigetországban, ahol sok dolog hiánycikknek számít vagy elérhetetlen.
A garázsüzletben azonban kapható a többi között étolaj, paradicsomszósz, amerikai kakaó, Nutella, sampon, sütemények és lekvár – jelentette az ABC News.
Az El Vedado lakónegyedben található névtelen üzlet egyike a több tucat apró boltnak, amelyek az elmúlt hónapokban nyíltak meg országszerte. Mipyme – így hívják őket a helyiek. A betűszó a kis- és középvállalkozások spanyol elnevezésének rövidítéséből származik. Ezeket három éve engedélyezték először.
A legfeljebb száz munkavállalót foglalkoztató cégek alapításáról és működéséről szóló törvényt a szocialista/kommunista ország államtanácsa 2021 augusztusában engedélyezte – tudatta a kubai elnök.
Továbbra is határozott lépéseket teszünk a kubai gazdasági modell korszerűsítésére
– üzente Miguel Díaz-Canel a Twitteren.
A karibi szigetország gazdaságát erősen megviselték az évtizedek óta hatályban lévő amerikai szankciók és a turisztikai ágazat összeomlása a koronavírus-járvány nyomán.
Az ínségre jellemző, hogy áprilisban például órákat kellett sorban állni üzemanyagért.
Az új vállalkozások engedélyezésétől a kubai kormány azt remélte, hogy segít a válság sújtotta gazdaság talpra állításában.
Eddig csaknem kilencezer vállalkozást engedélyeztek, köztük – a boltok mellett – varrodákat, magánhalászatot és építőipari szolgáltatásokat.
A jelek szerint azonban a Vedadóban lévőhöz hasonló kiskereskedelmi üzletek nyitottak a leghamarabb.
A lakosság gyorsan felfigyelt rájuk, hisz olyan termékeket kínálnak, amelyek másutt egyáltalán nem kaphatók.
A vásárlást azonban kevesen engedhetik meg maguknak. Egy kubai orvos vagy tanár havi fizetése nagyjából hétezer peso, hivatalos árfolyamon körülbelül százezer forint. Az egyhavi bér azonban a feketepiacon már csak 28 dollárt, 9700 forintot ér.
Eközben egy kiló cseh tejpor a magánkereskedésben 2000 pesóba, 8 dollárba kerül. A spanyol majonéz ára 4 dollár, az Egyesült Államokból importált, 2,5 kilós fagyasztott csirke 8 dollár. Kevésbé létfontosságú termék a Nutella, amely átszámítva nagyjából ugyanannyiba, 5 dollárba kerül, mint Magyarországon, egy palack spanyol pezsgő, a cava pedig 6 dollárba.
A kisboltok vásárlói a külföldről utalást kapó kubai családok, az idegenforgalmi dolgozók, a művészek, az élsportolók – és a többi maszek.
„Ez luxus” – háborodott fel egy állami alkalmazott, aki másfél dollárt, 350 kubai pesót, hivatalos árfolyamon több mint ötezer forintot fizetett egy csomag burgonyachipsért a lányának. „Sokan nem keresnek annyit, hogy a mipymeben vásároljanak, mert minden nagyon drága” – magyarázta Ania Espinosa.
Pedig a nő nem mondható nincstelennek: havi fizetése mellett az Egyesült Államokban élő férje is rendszeresen támogatja.
Tavaly ment nyugdíjba Ingracia Virgen Cruzata, akinek havi járandósága 2200 peso. Ebből „még egy csomag csirkét sem tudok venni” – panaszolta.
Az üzletekben található termékek többségét egy állami importcég közvetítésével szerzik be a maszek kereskedők.
Kuba kiskereskedelmi piaca korábban nagyon korlátozott volt. Évtizedeken át a kommunista állam monopóliumot élvezett a kiskereskedelmi értékesítésben, továbbá persze a behozatalban és kivitelben egyaránt, azzal érvelve, hogy nélkülözhetetlen a cikkek igazságos elosztása.
A modell alapját továbbra is az élelmiszerjegyek képezik, amelyekkel a kubaiak havonta néhány amerikai centnek megfelelő összegért kis mennyiségű, 15 napra elegendő alapvető élelmiszert: rizst, babot, tojást és cukrot vásárolhatnak. A fennmaradt mennyiséget az állami tulajdonú üzletekben és most már a mipymesekben szerezhetik be.
Egyes állami tulajdonú kereskedésekben nagyobb a választék, de kizárólag bankkártyával lehet fizetni. A maszekok ezzel szemben pesót is elfogadnak.
Hatvan év elteltével engedélyeztek először a kis- és közepes méretű magánvállalkozások működését.
„Most kihívás előtt állnak, és ínséges környezetben kell boldogulniuk” – mondta egy floridai székhelyű cég elemzője, egyben a Miami Jogi Egyetem professzora.
„Kuba szocialista ország. Az alapvető ideológia nem változott. A nagyon nehéz gazdasági helyzet kényszerítette arra, hogy utat nyisson a magánvállalkozások előtt” – véli Pedro Freyre.
(Borítókép: Egy idősebb kubai férfi terményeket vásárol az állami piacon 2020. januárjában. Fotó: Roberto Machado Noa / LightRocket / Getty Images)