Az Európai Parlamenti képviselők az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán előterjesztették az EU reformját érintő javaslataikat. Erre az EU előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség.
A Parlament szeretné, ha a reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, valamint az uniós polgárok szavának nagyobb súlyt szeretnének adni, ugyanis az EP az egyetlen olyan szervezete az EU-nak, amelynek tagjait közvetlenül az uniós polgárok választják. A képviselők legfontosabb javaslatai a következők:
A képviselők javaslata szerint több uniós hatáskör kellene a környezetvédelmet érintő kérdésekben.
Az EU-n belül vannak kérdések, amelyekben kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a szervezet, de vannak megosztott hatáskörű területek is. A harmadik ág pedig a tagállamok kizárólagos döntései alapján szabályozott területek.
Az EU hatáskörébe kellene utalni szerintük más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás.
A már most is megosztott uniós hatáskörök kiterjesztését javasolják továbbá az energiaügy, a külügyek, a külső biztonság és védelem, az EU külső határaira irányuló politika, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén.
A jelentést, amelyet 305 szavazattal, 276 ellenszavazattal és 29 tartózkodással hagytak jóvá, öt társjelentéstevő készítette, akik a képviselők többségének támogatását élvezik. A jelentésről kialakított állásfoglalást a képviselők 291 szavazattal – 274 ellenében, 44 tartózkodás mellett fogadták el. Az öt jelentéstevő képviselő nyilatkozata itt érhető el angol nyelven.
A képviselők ismét az uniós szerződések módosítását sürgették, és felszólították a Tanácsot, hogy „haladéktalanul és vita nélkül terjessze az Európai Tanács elé a[…] javaslatokat”.
Most az EU állam- és kormányfőin a sor, hogy egyszerű többséggel összehívják az Európai Konventet.
A tagállami kormányokból álló Tanács spanyol elnöksége várhatóan decemberben terjeszti az Európai Tanács elé a javaslatokat.
A Fidesz képviselői a javaslat ellen szavaztak. Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője az Európai Parlament plenáris ülésének szünetében az uniós szerződések módosítására irányuló és szerdán szavazásra előterjesztett EP-javaslattal kapcsolatban azt mondta: a javaslat egyfajta új alkotmányt akar létrehozni.
Az új szerződéstervezet szerint az Európai Uniónak elnöke lenne épp úgy, mint az Amerikai Egyesült Államoknak, lennének miniszterei, lenne európai népszavazás, új eljárási rendek és új hatáskörök.
Ez teljes mértékben fordítja meg, fordítja át a jelenlegi struktúrát. Sokkal inkább az Európai Unió válna a szerződések urává, és nem a tagállamok, ami a kis és közepes méretű országok számára rendkívül nagy veszélyt jelent, így Magyarország számára is – hívta fel a figyelmet.
Varga Judit szerint az európai balliberális oldalnak sikerült „áttolnia” az Európa Parlamenten azt a jelentést, amely javaslatot tesz az alapszerződések módosítására, amivel „tőrt döftek Európa szívébe” – írta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke a Facebook-bejegyzésében szerdán, kiemelve, a javaslat eltörölné a konszenzuson alapuló, egyhangúlag hozott döntések intézményét az Európai Unió Tanácsában.
Azt írta: az „Európa lelkét jelentő” konszenzusos kultúra nélkül egy „brüsszeli bürokraták által vezetett szuperállam felé tolódna el” az Európai Unió (EU). Mindez azt jelentené Magyarországra és Közép-Európára nézve, hogy „mindent megpróbálnának lenyomni a tagállamok torkán”.
A konszenzusos döntéshozatal eltörlése ugyanis meggátolná, hogy Magyarország bármilyen kérdésben is megvétózhassa a többségi uniós döntéseket.