Akár már tavaly tavasszal véget érhetett volna a háború Oroszország és Ukrajna között, amennyiben Ukrajna belemegy az alkuba, és semlegességet fogad, nem lesz a NATO tagja.
Ukrajna és Oroszország között a háború kezdetén több tárgyalás is zajlott, azonban nem tudtak megállapodni a felek. Többek között beárnyékolta a sikert a biztonsági garanciák hiánya, az orosz rendszerrel szembeni bizalmatlanság és a Kijevben tapasztalt brutalitás mértéke miatt – írja a Kyiv Post.
A tavaly tavaszi béketárgyalások delegációjának vezetője és az ukrán elnök pártjának,
a Nép Szolgájának frakcióvezetője, David Arahamija elárulta, akár véget is érhetett volna a háború tavaly, ha Ukrajna belemegy egy alkuba, amit Oroszország kért: nevezetesen, hogy ne csatlakozzon a NATO-hoz.
Ha az ukrán kormány alkotmányt módosít, és semlegességet fogad, akkor elvileg már megszűnt volna az invázió.
Szinte a végsőkig reménykedtek abban, hogy megszorongatnak minket, és aláírjuk a megállapodást, semlegességet ígérünk. Ez volt számukra a legfontosabb szempont
– mondta Arahamija egy ukrán médiának adott interjúban.
Kijev azonban elutasította az alkut, mondván, nincsenek biztonsági garanciák orosz részről, és kiszolgáltatottá váltak volna.
Az is szerepet játszott az alku elutasításában, hogy a 2022-es isztambuli tárgyalások alatt
Boris Johnson megjelent Kijevben, és felszólította Ukrajnát, hogy „egyáltalán ne írjon alá semmit, harcoljon tovább”
Az orosz tárgyalófél ekkor még készségét fejezte ki a két elnök, Volodomir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin találkozójára, azonban a tárgyalások megszakadtak, miután az orosz csapatok feladták Kijev elfoglalásának tervét, és az ukránok felfedezték az elkövetett brutalitás mértékét.
Három nappal Johnson Kijevből való távozása után Putyin nyilvánosan kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások „zsákutcába jutottak”.