2023 nyara tele volt melegrekordokkal nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is. Pusztító meleg Spanyolországban és Törökországban, valamint erdőtüzek Görögországban és Hawaii-on – ezek mind az éghajlatváltozás eredményei a szakértők szerint. A turizmus is nagy szerepet játszik a globális felmelegedés kérdésében, de szerencsére lehet megoldás.
A gazdaságra nagyon jó hatással volt, hogy 2023 nyarán a turizmus elérte a pandémia előtti időszak szintjének 84 százalékát. Azonban környezetvédelmi szempontból ijesztő következményekkel kell szembenéznünk ezek után, mivel az idei nyár a szélsőségesebbnél szélsőségesebb időjárásairól volt híres.
Kutatások azt is kimutatták, hogy az éghajlatváltozás problémája körülbelül egytizede a turizmus miatt van jelen – írja a CNN.
Az eredmények javítása és a fenntarthatóbb utazás tehát a turizmus környezetbarátabbá tételén alapulhat. Az Interpid Travel utazásszervező cég már meg is alkotta az egyik lehetséges megoldást, a „karbon útlevél” ötletét.
A karbon útlevél ötlete azon alapszik, hogy minden utazónak éves szén-dioxid-kibocsátási egységet rendelnek, amelyet nem léphetnek túl.
A koncepció ugyan szélsőségesnek tűnhet, de a szén-dioxid kibocsátási egységek ötlete azonban egyáltalán nem újkeletű. Még 2008-ban az Egyesült Királyság parlamentje tárgyalt a „személyes szén-dioxid kereskedelem” kérdéséről, amit azonban elengedtek a nagy fokú ellenállás és a feladat összetettsége miatt.
Az Intrepid Travel jelentése azt jósolja, hogy 2040-re életbe lépnek a szén-dioxid-kibocsátási útlevelek.
Az elmúlt évben azonban számos törvényt és korlátozást vezettek be, amelyek arra utalnak, hogy utazási szokásaink már a változás küszöbén állnak.
Meglepő lehet, hogy a tengerjáró hajók termelik szinte a legnagyobb mennyiségű szennyező gázt a levegőbe. Üzemanyagukból ugyanis kénsavas gáz pumpálódik a légkörbe, ami bizonyítottan légzési problémákat és savas esőt is okoz.
Amszterdam tette meg az első radikális lépést a hajózási ügyben, és idén júliusban megtiltotta a tengerjáró hajóknak, hogy a városközpontban kössön ki – a kezdeményezést később máshol is bevezették, sikeresen.
A repülőgépek esetében kicsit összetettebb megoldásra van szükség, ugyanis egy 2014-es kutatásból kiderült, bármilyen erőfeszítést is tesz az iparág a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, a légi forgalom folyamatos növekedése miatt nem tudnak jelentős változásokat elérni.
Ahhoz, hogy a kibocsátáscsökkentésnek érdemi hatása legyen, a jegyáraknak évente 1,4 százalékkal kellene emelkedniük, ami eltántorít néhány embert a repüléstől.
Egyes európai országok lépéseket tesznek a légi közlekedés visszaszorítására. 2023. április 1-től Belgiumban a rövid távú járatok és a régebbi repülőgépek utasaira megemelt adót kell fizetni az alternatív utazási formák ösztönzése érdekében.
Kevesebb mint két hónappal később Franciaország betiltotta a rövid távú belföldi járatokat, ahol ugyanaz az út vonattal két és fél óra alatt megtehető. Várhatóan Spanyolország is követni fogja példáját.
Az Interpid Travel jelentése szerint nemcsak az utazási módjainkon, de az úticéljainkon is változtatnunk kell.
A tengervíz melegedése miatt a hagyományos tengerpartos nyaralóhelyek háttérbe kerülnek, és jobban járunk, ha inkább északabbra tekintünk, például a Skandináv országok, Írország vagy az Egyesült Királyság felé.
Bármi is legyen a végleges megoldás, utazási szokásaink megváltoztatása elkerülhetetlennek tűnik. Az úti célok szerte a világon, Barcelonától az olasz Riviéráig és a Mount Everestig is a turisták számának korlátozását követelik, mivel küzdenek a tömeggel és a szennyezéssel.
(Borítókép: Spencer Platt / Getty Images Hungary)